Hirdetés
Nincs más lehetőségünk: lépnünk kell. Amikor 2008-ban megalapítottuk a Revizort, az még egy egészen más világ volt, az államot mintha érdekelte volna a kultúra meg a kritika. Most viszont új fejezetet nyitunk: elindul a Revizor Plusz. Na, erre befizetek! És te, bírod a kritikát? JÁSZAY TAMÁS FŐSZERKESZTŐI JEGYZETE.
Színház, könyv, kiállítás, film. Ez az a 10 kulturális esemény vagy termék, amit a Revizor szerkesztője jó szívvel ajánl másoknak is októberre.
Jóllehet John Scalzi már 1990 óra hivatásos író, első regényét, az Agent to the Starst csak 1999-ben publikálta, mégpedig az interneten, afféle befektetésként szépírói jövőjébe. SOHÁR ANIKÓ ÍRÁSA.
Hirdetés
Először látható a 91 éves Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán a Traviata, amit július 29-én és 30-án Juronics Tamás rendezésében, Kolonits Klára címszereplésével játszanak. A Kossuth-díjas koreográfus kortárs történetként álmodta meg a Verdi-operát a Dóm térre. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A Moonage Daydream című dokumentumfilm rendezője annyi archív felvételhez fért hozzá, mint még soha senki, mégsem tudott újat mondani David Bowie-ról. De a filmet nézve ezt nem feltétlenül bánjuk. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.
Rákospalota múltjának és jövőjének felidézése eszünkbe juttatja, hogy a fejlődés nem algoritmizálható folyamat, azt minden közösségnek magának kell megteremtenie. Az, hogy mindezt épp a legmodernebb technológián keresztül tárják elénk, izgalmas helyzetet teremt az Epres soron. KISS LÓRÁNT ÍRÁSA.
Bartók és Kodály életéből inspirálódva született Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációja alapján a meglepően profán, humoros és bátor Ifjú barbárok című előadás, melynek ősbemutatóját ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Gyulai Várszínházban tartották. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA.
Még szó sem volt az orosz-ukrán háborúról, sőt talán a koronavírusról sem, amikor megfogant Castellucciban Mahler II. szimfóniájának rendezői koncepciója. Az évekkel ezelőtti elképzelés próféciának hat, így most jelenünk nyomasztó képe elevenedik meg. MÁTRAI DIÁNA ESZTER ÍRÁSA.
A tinédzserek összes lehetséges fájdalmának egyik legnagyobb ismerője Lukas Dhont rendező. Close című második nagyjátékfilmjében szívszaggató alakításokat nyújtanak a fiatal szereplők. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.
David Cronenberg új horrorfilmjének befogadásához nem annyira erős idegekre, inkább erős gyomorra van szükség. Az 56. Karlovy Vary-i filmfesztiválon néztük meg az ember fizikai és morális határaival kapcsolatban izgalmas kérdéseket felvető alkotást. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.
Gergye Krisztián rendezésében július 8-án mutatják be Szentendrén Bella Máté és Karafiáth Orsolya „horror mjuzikel komédiáját”, a Macskadémont. A koreográfus szülővárosába is visszatér: a 40 éves Kőszegi Várszínházat ünneplő projektje augusztus 3-án emlékező performance-szal zárul. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Júniusban ismét megrendezte közkedvelt filmhetét a Japán Alapítvány. Az idei filmkínálat a 2021-es rendezvény alkotásainak szellemiségét folytatta: a tradíciók, a hagyományos értékek, és mindenekelőtt a közösség kérdése került a középpontba. SÜLL KRISTÓF BESZÁMOLÓJA.
Hirdetés
A Petőfi 200 emlékév része is lehetne a Szegedi Szabadtéri Játékok július 1-i nyitó produkciója, a Szabadság, szerelem! – bár kormányzati támogatást erre sem kaptak eddig. A női sorsok évada az idei – mondja Barnák László, a tavalyi összevonással létrejött színházi mamutintézmény főigazgatója. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A Szentendrei Teátrum műsora nem is lehetne szélesebb: zenés, táncos, próza, kőszínház, független, saját és koprodukció, Nyílt Fórum, kortárs táncfesztivál, barokk zene. Lőrinczy György előadóművészeti ügyvezetővel beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
Soha ennyi programot nem kínált még az Újszegedi Szabadtéri Színpad, mint idén nyáron, amikor június 22. és augusztus 20. között a zenés műfajoké lesz a főszerep: négy színházi produkcióra és öt koncertre várják a szervezők a közönséget. HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA.
Minden eddiginél gazdagabb off-program és több, mint 1500 percnyi mozgókép várta az érdeklődőket a 6. Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon, ahol a napjainkat leginkább meghatározó problémakörök mellett (menekültválság, közösségi média) lenyűgöző, társművészeteket bemutató alkotásokkal találkozhatott a közönség. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
Amikor megérkezünk az „esernyős utcába” – a TESZT tán legfontosabb emblémája ez, a színes esernyők a fejünk felett –, tudjuk, mire számíthatunk. Az eurorégiós találkozó műsorát ugyanis válogatják – a hazai agyondotált fesztiválokat nem feltétlenül –, vagyis vagy jó, vagy kevésbé jó, de mindenképp érdekes produkciók várnak ránk. CSÁKI JUDIT BESZÁMOLÓJA.
Három év kihagyás után visszatértek a dokumentumfilmek a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál programjába – olyan letaglózó alkotásokkal, melyekben a magyar társadalom perifériájára szorult csoportjainak életébe nyerhetünk betekintést. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
Ruben Östlund vehette át a 75. Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálmáját. A szomorúság háromszögét látva a zsűri döntése kérdéseket vet fel. NAGY TIBOR KRITIKÁJA.
A női titokzatosság utáni múlhatatlan, ám kissé régivágású vágyakozás ellenére húsz év után először közelíti meg a feledhetetlen Oldboy színvonalát a dél-koreai kultuszrendező. A cannes-i versenyprogram egyik legkiemelkedőbb darabja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Önsorsrontó figurák vergődnek saját és környezetük menthetetlenül lefelé tartó spiráljában a cannes-i versenyprogram talán legintenzívebb filmjében. Az iráni filmművészet újabb nagy formátumú szerzővel gazdagodott. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.