Hatodik alkalommal vendégszerepelt Magyarországon a flamand Wim Vandekeybus világhírű táncszínháza, az Ultima Vez. Az önnön műveit sorozatban újragondoló nagymester társulata ismét egy felfrissített klasszikussal, a zárt férfiközösséget megmutató In Spite of Wishing and Wanting című darabbal tért vissza Budapestre. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
Halász Tamás
ÚRI PASSZIÓK
EGY MALOMBAN Gergye Krisztián Társulat: Lautrec táncolni fog / Müpa Budapest
Különös, hogy egy, a tánchoz annyi szállal kötődő művész, mint Henri de Toulouse-Lautrec, mennyire kevéssé ihlette meg saját történetével, alakjával eddig e művészeti ág alkotóit. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
BETONON SARJADÓ VADVIRÁG Caroline Laurin-Beaucage & Martin Messier: Soak / Trafó
A Trafó Koreográfusok új utakon-sorozatában volt látható a kanadai alkotópáros, Caroline Laurin-Beaucage és Martin Messier Soak című produkciója. A nézői tűrőképesség határait alaposan próbára tévő, egyszersmind izgalmas munka zene, fény és tánc real time-boszorkánykonyhájába csalta a vállalkozó szellemeket. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
MONDJUK, Ő DV8 Physical Theatre: John
Az idén hatvanéves Lloyd Newson, aki huszonnyolc éve vezeti világhíres társulatát, a brit DV8 Physical Theatre-t, az eleven és fényes példa rá, hogy alkuk és megtorpanások nélkül is létezhet évtizedeken át folyamatosan, rendkívüli színvonalon alkotni. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
GLAMROCK-REVÜ Michael Clark Company: come, been and gone / Trafó
Michael Clark sokaknak ismerőse, pedig nem is tudnak róla. A Trafóban most vendégszereplő, vezetője nevét viselő együttes egy bő évtizeddel korábbra nyúlt vissza azoknál az éveknél, amelyekből Clarkra a széles hazai közönség is emlékezhet. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
A HARANGSZÓTÓL SATIE-IG Interjú Marie Chouinard-ral
„A magány egy alkotó ember számára teljesen normális állapot, sőt elengedhetetlen. Számomra nagyon fontos az egyedüllét, hogy benne meghatározzam magam, a munkám.” HALÁSZ TAMÁS INTERJÚJA.
FONCSOR Kovács Gerzson Péter – TranzDanz: Diverzity / MU Színház
Huszonöt éves a TranzDanz: Kovács Gerzson Péter műhelyében a magyar táncművészet színe-virága megfordult az elmúlt negyed században. A társulatvezető, aki kipróbált művésztársak, fiatal ígéretek sorát emelte és emeli munkáiba, e választásaiban ritkán nyúl mellé, vagy inkább soha. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
ÁLOM A VIRTUOZITÁSRÓL Batsheva Dance Company: Sadeh21 / Tanzquartier Wien
Viharos cáfolattal szembesülhettem a minap, a tőlünk az elemző érzékelés szintjén ismét kozmikus távolságba került Bécsben. Az izraeli Ohad Naharintól, napjaink egyik legnagyobb koreográfusától alkotói válság-gyanús ismétléseket láthattunk mi itthon, pár év alatt háromszor is. De, jelentem: nincs baj, egy szál se. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
TIGRIS ÉS TÁRSAI Itt van Japán! / Nemzeti Táncszínház
A 2009-ben indult, budapesti „butoh biennále”, az Itt van Japán! idei, negyedik napján egy bemutató és egy vendégjáték szerepelt a színpadi kínálatban. Batarita és Daiji Meguro kettőse, majd Ko Murobushi szólója a lélek animális oldalára vitte kirándulni népes közönségét. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
EREJE TELJÉBEN Maguy Marin: May B / Trafó
Az egyetemes tánctörténet egyik emblematikus alkotása, az annak keletkezése idején harmincadik évét éppen csak betöltő Maguy Marin May B című koreográfiája tért vissza Budapestre. A francia előadás először – szinte felfoghatatlan módon – 1983 novemberében volt látható Magyarországon: alkotóját azonban Győrben, három évvel korábban már megismerhette a hazai publikum. HALÁSZ TAMÁS ELEMZÉSE.
NÉZŐTERÁPIA Jérôme Bel – Theater Hora: Sérült színház (Disabled Theater) / Trafó
Alig több mint egy éve Pichet Klunchun thai táncossal közös, kétszemélyes estjével járt legutóbb nálunk Jérôme Bel. Az ismerkedéstörténetet megörökítő, újrajátszó, egymásra csodálkozásból épített művet most – bizonyos értelemben – hasonló követte, a Theater Hora fogyatékos művészeivel. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
HANGOK A MAGASBÓL Preljocaj: Annonciation + Helicopter / Trafó
Angelin Preljocaj társulata hatodik alkalommal jár Magyarországon: ilyen jelentős alkotó, ilyen jelentős társulattal ritka, hogy hasonló rendszerességgel tenné nálunk tiszteletét – kivált Franciaországból, ahonnan manapság sokkal kevesebb táncelőadás érkezik hozzánk, mint egy-másfél évtizeddel ezelőtt. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
ÉN, A MÚLTBÓL Rosas: Bartók – Microcosmos / Trafó
Anne Teresa De Keersmaeker tizenkilenc éve járt nálunk először, de „civilben”, társulata budapesti előadásaiban nem lépett fel. Hat éve, szólóművével egymaga érkezett hozzánk, a Rosas táncos csapata nem jött vele. Ezúttal csak az együttes volt vendégünk, vezetője nélkül. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.
ÉLES SZEMMEL A MÚLTBA NÉZ Russell Maliphant: AfterLight / Trafó
Maliphanté napjaink táncművészetének egyik olyan, tündökletesen rabul ejtő, okos és kiszámított pályája, melynek fontos állomásait itthon is jól ismerhetjük. HALÁSZ TAMÁS ÍRÁSA.
TÖBB MINT BEST OF Batsheva Dance Company: Project 5. / Trafó
„Emlékszel, amikor ’89-ben zsúfolásig megtelt az Erkel Színház?” – kérdezte egyik barátom a másikat, a Köztársaság téri Csipkerózsika-ház befogadóképessége negyedével bíró Trafó kicsi, mégis foghíjas nézőterén az izraeliek első estjén, a függöny felgördülte előtt. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA.