Zsótér Sándor a Színművészeti Egyetem kertjébe helyezte Lír című előadását. Marton László és Hegedűs D. Géza végzős osztályának tagjai szó szerint is beássák magukat Lear király tragédiájába. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
Az egyik feleség Penge Mackie derekát lábával átfonva hajlik hátra a föld felé, a másik feleség a gengszter vállán lovagol veszettül. Mobil szobor hármasuk szinte csak abba a kötélbe kapaszkodhat, amelyre Mackie-t utóbb felakasztanák – ha nem kapna királynői kegyelmet. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Miközben Ladányi Andrea táncművész Az öreg hölgy látogatása címszerepében játszott a Nagyszínházban, addig diákjai a POSZT Széchenyi téri Könyvszínpadán tartottak mozgásbemutatót. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA ÍRÁSA.
A címbe citált mondatnak önmagában nem sok értelme van, bár tagadhatatlan, hogy jelent valamit. SZ. DEME LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Kerényi Imre és Huszti Péter osztályvezető tanárok világkörüli utazásra vitték diákjaikat. SZABÓ LEA KRITIKÁJA.
Budapesti és kaposvári növendékek, eljövendő, de legalábbis reménybeli jelmez-, díszlet- és látványtervezők tették közszemlére az elmúlt tanévek során abszolvált vizsgadarabjaikat. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
Ritkaság, hogy egy színészosztály utolsó vizsgaelőadása, mely a hallgatók számára bizonyosan egy korszak végét jelenti, gyakorlatilag egybeessék egy reményteli kezdettel, egy új társulat indulásával. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
A mesebirodalom feketeségét a lelemény fénye (olykor kerékpáros villogó) világítja meg, de a komoran szép előadás a fényár hiányában is utat talál a közönséghez. A szellemes trükkök úgy söpörnek végig a színen, hogy nem homályosítják el a gondolatot: a lélektükör cserepei a tréfa pillanataiban is hasító világosságot szórnak szét. HALÁSZ GLÓRIA KRITIKÁJA.
Az előadás ikonja az a kép, amelyben számosan hajtják fejüket Mészáros Piroska ölébe, odafönt a keskeny platón, és a világítás a keletkezett fürtszerű építményt emeli ki. Egy végzős egyetemi színészosztály nagyjából-egészéből összeborul. Weöres Sándor Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája című darabját játsszák. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A Trilógia, Ágota Kristóf kivételes regénye a színpadon is megáll; nyelve dramatikus, szikár, helyzetei kiélezettek. És kihívás is: bizonytalan, hogy ami történik, hol megy végbe, ha egyáltalán végbemegy: a tudatban vagy odakünn, egy bármikori háborúban. TOMPA ANDREA KRITIKÁJA.
Dupla hendikeppel indul az a társaság, amely bábos operett előadás létrehozására szövetkezik. Szerencsés csillagállás és sok-sok tehetség kell ugyanis ahhoz, hogy egy ilyen produkció elnyerje a színházi világ figyelmét. Balázs Zoltánéknak mindez összejött. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Shakespeare királydrámáiból szemelget az összeállítás, amellyel Zsámbéki Gábor osztályának végzős hallgatói ballagnak. Kemény vizsga és jeles rendű előadás. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.