Harmadik alkalommal rendezték meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a nemzetközi FACT fesztivált, amelyen idén a prágai, a belgrádi, a giesseni, a versciói és a kaposvári színművészeti egyetem vett részt. GERGICS ENIKŐ ÍRÁSA.
Nem Alekszijevics világa a Secondhand című előadás, hanem a kelet-európai emlékezetpolitika kis tükre: egyszerre van jelen benne amnézia, nosztalgia és egy mitizált posztszovjet társadalomkép. KOLLÁR ZSUZSANNA KRITIKÁJA.
Kaposvári színészhallgatók az SZFE Globe színpadán, bemutatkozó és elköszönő színművészetis osztályok legelső és talán utolsó előadásai a Völgyben. REZEK BORI BESZÁMOLÓJA.
Nem minden az, aminek látszik – irgalmatlan nagy közhely, tudom, de végül is megbocsátható, ha arra gondolunk, hogy az európai drámatörténet jó része ennek a klisének szétszálazására, folytonos újragondolására épül. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Én, ugye, kívülről, mint néző, csak azt látom, hogy mi a fiatalság. Hogy mindent tud, és hogy semmit sem tud. Bármikor eljátszik engem, egy anakronisztikus, melegítős véglényt. Bármikor eljátssza a veszélybe kerülő embert, de nem tudja, mert honnan tudná, mi a veszély. Eljátssza a romlottat, de nem tudja a megromlást. Bármikor eljátssza a boldogot, a derűs embert, de nem tudja, mi az, hogy boldogság, boldogtalanság. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.
Öt előadással, öt megszólásmóddal, öt nagyon különböző látásmóddal találkoztam a Színház- és Filmművészeti Egyetem FACT Fesztiválján. Megfigyelhető volt a fiatal művészek lelkesedése, és az, hogy a verbalitás már nem a színházi nyelv elsődleges kifejezési formája. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Saját nevükön szereplő színészhallgatók, akik mernek magukról beszélni és közben összemosni saját életük valódi mozzanatait színházi fikciókkal, egy kis impró kedvéért. Az ilyen fesztelen és közvetlen hangulatú előadásokért érdemes sokszor a bársonyszékes, díszes színházak helyett a Színház- és Filmművészeti Egyetem zegzugaiban játszódó előadásokat választani. REZEK BORI KRITIKÁJA.
Amikor olyan színdarabbal van dolgunk, amiről Kosztolányi Dezső publikált színikritikát, nehéz ellenállni az idézésének. Szerencsére nem is muszáj ellenállni. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Kommunista kabaré, John Lennon utolsó mondata Yoko Onóhoz, cintányéros, cudar világ és Arany János életútja. És ez mind Taliándörögdön. REZEK BORI BESZÁMOLÓJA.
Lehet-e a gyerekeknek a hajléktalanságról és a mélyszegénységről beszélni? A győri Vaskakas Bábszínház a kérdésre határozott igennel felel. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Tizenkét órányi nonstop imprózás, nyilvános próbák, kulisszajárás, beszélgetések, előadások és tapsrend-turmix, amelyben Kulka Jánost újra a színpadon láthatta a közönség: ez volt az idei Színházak Éjszakájának néhány elkapott pillanata. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
Mezítláb, pálinkával, stoppal, esőben színházba menni? Ha megjött a csigabusz és mindenki elfoglalta a helyét a sörpadokon, kezdődhet az előadás! REZEK BORI BESZÁMOLÓJA.
Vajon pofátlanság vagy jogos kritika egy 69-es színművészetis előadás kapcsán a várt nézőgyalázás helyett az alma mater és a tanárok gyalázását választani? Végül is ez a tétje Kelemen Kristóf rendezésének. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Második alkalommal rendezi meg a Tatabányai Jászai Mari Színház a MOSTFeszt-et, a Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivált. Erős mezőny, mélyrétegig ható előadások, a válogatásban megfontolt koncepció, következetesség és igényesség jellemzi a szervezők munkáját. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA.
Fáradhatatlan. Anyaszínháza két éve a Thália, de emellett más helyeken is játszik. Az elmúlt években filmes szerepei is megsűrűsödtek, tavaly a Cottbusi Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb női főszereplő díját vehette át, idén a Magyar Filmkritikusok Díját is megkapta. MARTON ÉVA INTERJÚJA.