Prizma Impro Bajnokság. Szkárossy Zsuzsa felvétele |
Ha azonban improvizációs feladatként szerepel, azaz a repülő vízi járműben nyüzsgő kígyószerű halak érzékletes képével operáló hangsornak több rögtönzött jelenetben kell kötelezően elhangoznia, akkor máris szembesít a színházművészet egyik apró, de korántsem lényegtelen csodájával, nevezetesen, hogy egy mondat jelentése mennyire más és más lehet, attól függően, hogy milyen színházi kontextusban tűnik fel.
A lehetőségek tárháza tulajdonképpen végtelen, Pécsett a mondat egyrészt rövid eseménysorba ékelődik, ahol valaki igénybe akar venni több járművet is, de mindegyik foglalt, mert hemzsegnek bennük a különböző élőlények, másrészt a mondat köré egyszerre költői és abszurd hangulat épül, bármiféle realitás nélkül. Az Ifi Géniusz rendezvénysorozat Prizma elnevezésű improvizációs bajnokságán az eszköz nélküli, csupán a játszók és a nézők közös fantáziájára épülő, gyorsreagálású színházi forma kerül terítékre a Dante Café kerthelyiségében, a békés délutáni italozgatásukat végző vendégek és az egybegyűlt érdeklődők előtt.
Keserű Imre a Prizma Impro Bajnokságon. Szkárossy Zsuzsa felvétele |
Négy színes társaság verseng: a program kiírása szerint a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek a színinövendékeiből verbuválódott Kék Actek, Sárga Répák, Fekete Tábeszek és Piros Pandák csapata. A versenybíró és játékmester szerepében a neves színházi pedagógus, Keserű Imre tartja kézben az eseményeket. A versenyzőknek bemutatkozásként 20 szótagos, távol-keleti stílben elővezetett versikével kell előrukkolniuk, így születhetnek olyan pompás haikuk, mint például az egyik sárga lány önvallomása: „Én is természeti képet akartam találni, nem sikerült, nevem: Bokor Ág-nes”.
További feladatként a csapatoknak egy-egy meghatározott címre és műfajra kell jelenetecskéket rögtönözniük, s amíg két csapat felkészül, addig „agymenésként” a másik két csapat egy-egy tagja mutat be gondolkodási idő nélkül rövid etűdöket a porondmester által bedobott szavakra és kifejezésekre. A döntéseket, hogy melyik jelenet volt a jobb, vagy melyik színész „agymenése” volt tetszetősebb, a közönség hozza az előzetesen kiosztott, hurkapálcákra ragasztott színes téglalapocskák megfelelő oldalának a szavazatszámlálók felé fordításával.
Prizma Impro Bajnokság. Szkárossy Zsuzsa felvétele |
Az első forduló utáni szusszanásnyi szünetben a nézők egyébként maguk is írhatnak ötleteket cím, műfaj, stílus és mondat kategóriákban, melyeket aztán a második részben versenyfeladatként használnak fel. Ki is derül, hogy a közönség agymenésben korántsem marad el a játszók mögött. Az itt már hosszabb jelenetek között szerepel videoklip, Parti Nagy-féle huszerett, rockopera, fizikai színház és balett, hogy csak párat említsünk a műfajok közül.
A „Hannibal ante portas” mondatnak állásinterjún kell elhangoznia, s a szereplők közt nem csak az Alpok havas gerincét elefántháton átszelő pun hadvezér tűnik fel, hanem a Bárányok hallgatnak joviális pszichopatája is. A legszellemesebb talán egy Krétakör-hommage, amelyben a Feketeország cifra nyelvi találékonysággal telitűzdelt, obszcén villanyszerelős jelenetének kell lezajlania, ám kedves, szelíd és szeretetteljes hangütésben.
Prizma Impro Bajnokság. Szkárossy Zsuzsa felvétele |
Az olykor suta, néha fantáziátlan pillanatok nagyszerű, erőteljes és kellőképpen ironikus vagy éppen vérbőn komikus mozzanatokkal váltakoznak. A színészi teljesítmény meglehetősen egyenetlen, mondhatnánk igazságtalanul, ha kiérlelt és gazdag művészi alakításokat várnánk. Csakhogy az improvizálásban óriási súllyal esik latba mindenekelőtt a bátorság, a merészség, hogy valaki ne féltse magát, inkább legyen vállaltan rossz. Másként rögtönözni aligha lehet, mint bevállalósan, nem félve semmitől, arról nem beszélve, hogy a rögtönzés technikáját is tanulni kell. Hogy pedig a bátor improvizálás színpadi formája hová vezethet, álljon itt a színháztörténetből néhány kiragadott példa: erre épült a commedia dell’arte, s olyan egyéniségek hangsúlyozták jelentőségét, mint Sztanyiszlavszkij, Grotowski, Brook és még sokan mások. S bár talán az ifjú versengők szeme előtt nem e nagy elődök példája lebeg, hanem a játék és a verseny öröme, elnyerik méltó jutalmukat: slájm, azaz zöld díj jut a pirosaknak, bronz a kékeknek, ezüst a feketéknek, arany pedig a sárgáknak.
POSZT 2008