Tetszik, ahogy. És itt tetszik. Ahol a repertoár nem csekély részét Gothár Péter jegyzi rendezőként, az átiratban humorforrás lehet az ő neve, és egy kitömött hatalmas szarvas láttán hajlandó vagyok nevetni, ha a nemrég elhunyt Juhász Ferenc klasszikus Szarvas-énekével viccelnek. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Shakespeare
ESZJULÁJK, ITT
MIT NÉKI OIDIPUSZ? Shakespeare: Hamlet / Kecskeméti Katona József Színház
Mögöttem egy pasas egyrészt tudálékosan, másrészt mentegetőzve magyarázza a nőjének, hogy „ez egy elég tragikus darab lesz”. A Hamlet Kecskeméten a sírásó-jelenettel kezdődik, vagyis elég viccesen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
BOSSZÚRA BOSSZÚ Shakespeare: A velencei kalmár / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Egy hónapon belül két helyen mutatták be A velencei kalmárt. A Pesti színházi produkció rendezői megközelítése esély sem ad arra, hogy a mű a maga komplexitásában megszólaljon, Székesfehérváron pedig a nagyvonalúan, bár kissé tempótlanul lebonyolított – s elemzésem egyedüli tárgyát képező – előadásban jó pár eldöntetlen és megválaszolatlan kérdés maradt. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
BUSÓJÁRÁS Shakespeare: Othello / József Attila Színház
Az eredeti koncepció szerint Jágó szerepét a József Attila Színházban Rékasi Károly kapta volna. Érdemes nem kizárni tudatunkból az önkéntelenül felsejlő ghosting-jelenséget: amikor belelátjuk egy alakításba a színész különféle szerepeit. HERCZOG NOÉMI KRITIKÁJA.
KÖDÖS SÁRARANY Macbeth
Justin Kurzel Macbethje sárban, ködben és vérben fogant. Kétértelmű káprázat, bűvész pokol, és bármennyire kerestük is: nincs benne rendszer. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A JÓZAN ÉSZ KIMENT Shakespeare: Lear király / Radnóti Színház
Talán lehetne még segíteni ezen, lehiggadva, belátva, elismerve a hibát. De az uralkodó rendszerébe egyszerűen nincsen beleépítve a korrekció lehetősége. Ezért fog erre rámenni minden és mindenki. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
E LÉLEGZŐ VILÁG Shakespeare: III. Richárd – Berlin, Schaubühne
A berlini Schaubühne idén februárban bemutatott előadását 2015 őszén, az idei – félek, szó szerint – embert próbáló nyár után megnézni különösen megrázó élmény. BÁN ZSÓFIA KRITIKÁJA.
AZ ESŐ UGYANÚGY ESIK Beszélgetés Bocsárdi Lászlóval
Két éve Hamlet-rendezését hozta el Gyulára, mellyel tavaly a legjobb rendezőnek járó Uniter-díjat nyerte el. A Hamlet kérdéskör tovább feszítette, ebből született meg Vízkereszt-rendezése, melyet az idei gyulai Shakespeare Fesztiválon láthattunk. Bocsárdi László rendezővel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház igazgatójával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS! Shakespeare: Antonius és Kleopátra / Residenztheater, München
„LOVAM, ÖKRÖM, SZAMARAM” – ANYÁD! Shakespeare: Makrancos Kata avagy a hárpia megzabolázása /Weöres Sándor Színház, Szombathely
Amióta nem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani, mit is gondolhatott Shakespeare a nők egyenjogúságáról, a Makrancos Katát habkönnyű vígjátéknak, nagy szerepkomédiának szokás játszani, némi jelentőségteljes ki- vagy összekacsintással a végén. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
SZEGÉNYSZÍNÉSZ Shakespeare: Hamlet / Vörösmarty Színház
Izgalmasnak látszott a székesfehérvári Hamlet szereposztása: azt sugallta, hogy Szikora János rendező valami nagyon markáns értelmezéssel áll elő. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A KIFESZÍTETT IDŐ Monteverdi: Poppea megkoronázása / La Scala, Milánó
A Scala Monteverdi-sorozata idén februárban zárult a Poppea megkoronázása bemutatásával. A komponista műveinek egyik legavatottabb tolmácsolója, a Concerto Italiano művészeti vezetője, Rinaldo Alessandrini zenei irányítása mellett rendezőként Robert Wilson jegyzi a produkciót. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
„SAJNOS VÉRÉT KELL ONTANUNK” Shakespeare: Julius Caesar / Vígszínház
Mielőtt a színház végképp fölfeszül a Mici néni két élete és a Segítség, én vagyok a feleségem! közti ruhaszárító kötélre, és mielőtt a közönség végképp beleszokik, hogy hétköznapi gondjaival együtt az agyát is otthon hagyja, ha színházba megy, álljunk már meg egy polgári szóra. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
PENGEÉLEK HELYETT Shakespeare: IV. Henrik / Miskolci Nemzeti Színház
Egy kétestés királydrámát kevesebb, mint három óra alatt előadni úgy, hogy összetett figurák rajzolódjanak ki és a történet is követhető maradjon, nem könnyű. Zenével, dalokkal, extra betétekkel dúsítani az anyagot egyenesen nyaktörő mutatvány. Szerencsére mégis van, aki megpróbálja. SÁNDOR ZITA KRITIKÁJA.
Q.E.D. W.S. Othello – a néger mór /Stúdió „K” Színház
Ki van ez találva: ahhoz, hogy egy előítélet megalapozott ítéletté váljon, elég egy formátumos, okos manipulátor. Ez az egyetlen, amit Zsótér Sándor Othello-rendezése állít – a többi mind kérdés. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.