Vivaldi neve hallatán nem éppen a trombita az első hangszer, ami eszünkbe juthat. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
A február 19-i, azaz a tényleges születésnapi hangversenyre a Zeneakadémián került sor, ahol a Concerto Budapest Keller András vezényletével széles merítést kínált Kurtág zenekari műveinek legjavából. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA (2. rész).
„Ha van egy Kurtág, akkor nem biztos, hogy egészen hülyeség, amit az ember csinál.” 1993-ban Esterházy Péter nyilatkozott így, és ez a mondat méltó módon foglalhatná össze mindazt a tiszteletet és szeretetet, amellyel nemcsak a nagy író, de valamennyi kortárs, követő, tanítvány és rajongó viseltet a 90 esztendős mester iránt. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA (1. rész).
Puccini korai operáit, a Le Villit és az Edgart, valamint a gyakran inkább operettként aposztrofált Fecskét leszámítva a komponista érett művei közül talán a Nyugat lányával és a Triptichonnal bánnak a legmostohábban az operaházak. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
Ha francia zenekarról írva a laza az elsődleges pozitív jelző, ami eszembe jut, könnyen meglepődhet a gyanútlan olvasó a fenti, szinte oximoronnak ható fordulaton, de az Orchestre de Paris koncertje hamar szertefoszlatott minden effajta előítéletet. TÓTH ENDRE ÍRÁSA.
Hogyan kerülhet össze egy balkáni népzenét játszó együttes egy klasszikus vonósnégyessel? Mi köze van Bartóknak a szerb-horvát tamburazenéhez? Nagyon is sok, amint azt a CAFe Budapest nyitókoncertjén megtudhattuk. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
Ha Írország zenei életéről kellene mondania valamit a magyar koncertlátogatónak, valószínűleg hamarabb merülne fel a The Dubliners vagy Sinéad O’Connor neve, mint egy klasszikus zenészé vagy együttesé. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA.
Utolsó tangó a Sufniban… Persze reméljük, hogy nem, ám nem tudván semmit a jövő zenéjéről a Katonában, szerencse és – stílszerűen – egyben csoda, hogy eljutottam Piazzolla Nagyvárosok Máriája címen előadott tango-operitájának idei utolsó előadására. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
Alig néhány évvel azután, hogy teljessé vált a Müpa-beli Wagner Napok Ringje, az Operaház is nekilátott a sajátjának. Az új produkció rendezését M. Tóth Géza jegyzi. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
A Scala Monteverdi-sorozata idén februárban zárult a Poppea megkoronázása bemutatásával. A komponista műveinek egyik legavatottabb tolmácsolója, a Concerto Italiano művészeti vezetője, Rinaldo Alessandrini zenei irányítása mellett rendezőként Robert Wilson jegyzi a produkciót. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
A világ excentrikus, ellentmondásos, vagy különcként aposztrofált művészei között Fazıl Say minden bizonnyal előkelő helyet foglal el, hiszen koncertjei és lemezfelvételei a legkülönfélébb visszhangot váltják ki, és nem csak a kritikusok körében. TÓTH ENDRE ÍRÁSA.
Nem minden párbaj szükségszerűen halálos kimenetelű, és szerencsére a Művészetek Palotájában megrendezett Orgonapárbaj során sem a tragédia okozta sokktól állt el a lélegzetünk. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
Gyakran lehet muzsikusok, főképp zongoraművészek között olyan megkülönböztetésekről hallani, miszerint az egyik előadó virtuózabb alkat, a másik pedig kontemplatívabb, magába fordulóbb. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
Advent második vasárnapján mutatták be az Erkel Színházban a német romantikus opera első nagy mesterművét, amely a második világháború óta nem került az Operaház színpadára/színpadaira. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA.
Schumann, Tihanyi László és Britten kompozíciói hangzanak el november 26-án a Zeneakadémián a világhírű örmény származású, amerikai brácsaművész, Kim Kashkashian és zongorista partnere, Nagy Péter előadásában. A koncertről, kortárs zenéről, tanításról és a kamarazenéhez fűződő viszonyáról is kérdeztük a zongoraművészt. TÓTH ENDRE INTERJÚJA.