Igazat mond a teljes könyvcím: a futball ábécéje és más történetek kaptak helyet a kötetben. A focianekdoták is mind „más történetek”, és ami nem futball, csak mindennap, azt is gólra játsszák. A labda gömbölyű, az élet nem. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Míg régebben olvastuk a történelmi témájú könyveket, ma már sokszor csak nézegetjük őket, lévén egyre nagyobb divatja a képes múltidézéseknek. Stemlerné Balog Ilona könyve a történész fotográfiára vetett pillantását, képeket megszólaltató kérdéseit veszi górcső alá. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
„Az antikvitás nem kuriózum, egzotikum, hanem más megjelenése ugyanannak az emberi problémának. Az antikvitás nem szobortalapzaton álló, távoli, idegen: rólunk van szó…” A 80 éves Ritoók Zsigmond tanulmányaiból készült válogatáskötet célja és summázata is benne van az idézetben. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
„Költő vagyok, költőként kell végigrohannom az életuton!” – a Petőfi számára megvalósítandó életprogram fikciók és adatok előtte ismeretlen mértékű összefonódását teremtette meg a magyar irodalom történetében. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. 2. rész.
Az irodalmi, politikai életben és a kultúra szinte összes regiszterében jelenlévő, a szabadság és függetlenség nemzeti szimbólumait hordozó Petőfiről megjelent írások, legendák mára inkább eltakarják, mint megmutatnák a szerzőt. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. 1. rész.
Hosszú, mondhatni több évtizedes várakozás után végre felsóhajthatunk, hiszen az Osiris Kiadónak régóta fennálló adósságot sikerült törleszteni azzal, hogy a magyar olvasóközönség számára megjelentette az orosz filozófia történetét taglaló vaskos művet. Sóhajunk azonban legalább olyan antinómikus, mint maga az orosz bölcselet. FARKAS ZOLTÁN KRITIKÁJA.
Nem tűnik úgy, hogy átgondolt vagy átlátható könyvkiadói gyakorlat lenne abban, hogy egy-egy költői életművet milyen címmel látnak el a kiadók vagy a szerkesztők. A kortárs szerzőknél győzött a vers, de a 19-20. századi Osiris Klasszikusok még küzdenek a költemény rangjáért is. GERE ZSOLT ÍRÁSA.
„Én egyéni képlet voltam, s az leszek, amíg élek”, e mondatot nem valamely költői naplóban, netán egy ars poeticában írta le a 20. század egyik legnagyobb magyar lírikusa; nem, ez az Írók Szabadszakszervezete 1945-ös igazolóbizottsága előtt elmondott védőbeszéde egyik karakteres kijelentése volt. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.
Horváth János (1878-1961) irodalomtörténeti munkássága a nemzeti nagyelbeszélés, a „nemzeti klasszicizmus” előtte sohasem tapasztalt egységét volt képes megteremteni és szuggesztív erővel, komplexitással láttatni. GERE ZSOLT CIKKE.