„Nem tudni, merre jött és merre tart: Dezső Kata értelmezhetetlen jelenség”, olvassuk a fülszövegen, és hát valóban. Az már nagyobb baj, hogy a versei sem nagyon tudják, merről jöttek, és hova tartanak. TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
A jövőben járunk, a Páneurópai Szövetség valamelyik országában (a nevek alapján inkább Európa nyugatibb felén), itt él az elbeszélő, Naszím, egy nagyváros arab gettójában, becenevén a Zónában. TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
„Be lehet-e fejezni egy költeményt, vagy csak abbahagyni lehet és az olvasó fejezi be magának, minden egyes olvasással újra és újra máshogy?” TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
A JAK-füzetek idén érkezett a jubileumi 200-as számhoz. Ennek apropóján az írószervezet több írógeneráció egyik legmeghatározóbb szereplőjéről, Kemény Istvánról jelentetett meg egy esszékötetet. Beszélgetés közben sok minden szóba került: az ABBA, Szíria, írói módszere, regénye és regénytervei, David Bowie is. Majdnem minden kérdésemre válaszolt. TOROCZKAY ANDRÁS INTERJÚJA.
Nemes Z. Márió a kegyetlenségig következetes, bizarrságot pörgető prózaverseiben olyan világot látunk működni, ahol minden, ami mocsok, bél, sár, mocsár, rozsda, göcsört, betegség, örökletes téboly, tárt karokra lel. TOROCZKAY ANDRÁS INTERJÚJA.
Nekem a Sziget egy olyan lány, akibe szerelmes akarok lenni, de képtelen vagyok rá. Ha nagyon akarnám, jól érezhetném vele magam, hiszen szép, fiatal, kívánatos, csupa vidámság, valami mégis zavar benne, talán az, hogy mindig én fizetek. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
Irodalomtörténeti esemény a Slam.pont elnevezésű slamperiodika (mondják a kiadó meg a szerzők). De vajon mitől slamperiodika, ha nem slamirodalom? Vagy: mitől irodalomtörténet, ami slamperiodika. Mitől esemény? És kik azok a CSION BÖLCSEI? TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
Barátaim elhívtak egy közeli rokonuk szalagavató ünnepségére, vidékre, ahol a kisváros parkjának színpadán a fiatalok műsorral készültek. A műsor után engem vizslatott mindenki, hogy én vagyok a kritikus, ez a munkám, mondjam meg, úgy szakmailag ez milyen produkció? Nyeltem egyet, aztán beszélni kezdtem. TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA.
Szex és szocializmus – egyenként is olyan témák, amikkel bármit el lehet adni, például könyvet mindenképpen. Párosítva pedig bombasiker. De vajon meg lehet-e bízni egy olyan kiadványban, amely egy ország negyven-ötvenévnyi szexualitását szellős százhatvan oldalon kívánja meg elintézni? TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
Milyen lehet egy kazah középsuliba járni? Milyen beleszeretni egy fogyatékkal élőbe? Vajon érdemes kinevetni egy bányászt? Egy kazah, egy kínai-japán, illetve egy kanadai alkotásból mindezt és sok minden mást is megtudhatunk. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
Az amerikai mozi nem egyenlő Hollywooddal: kevesebb és több annál. Az álomgyár technikai háttere és annak fejében elvárt alkui nélkül a filmeken az látszik, jóval őszintébbek és esetlenebbek, vagyis sokkal szerethetőbbek, akkor is, ha rosszak. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
Schein Gábor nemrégiben megjelent novelláskötetének címe: Megölni, akit szeretünk. Vajon kit ölünk meg, akit voltaképp szeretünk? Ha szeretjük, hogyan ölhetjük meg? Szerethetjük, akit megölünk? Létezik feloldása ennek az ellentmondásnak? TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
A Palkó igazi októberi könyv egy októberi kisfiúról, akinek minden vágya, hogy barátkozzanak vele. Szegedi Katalin meséje nem csak külleme miatt lehet hasznos egy Palkó-forma gyereknek, fejlesztve a szépérzékét, de a rövid kis történet kapcsán sok kérdés, félelem, kétely vagy bánat kerülhet napvilágra. TOROCZKAY ANDRÁS RECENZIÓJA.
Hétfő este a Művészetek Palotájában összegyűlt közönségnek különleges élményben volt része: láthatta Szőcs Gézát, a költőt. Vagyis nem a politikust, és sajnos, Veiszer Alinda olykor kissé fárasztó igyekezete ellenére, nem is az embert. Az persze kiderült, ami általában vele kapcsolatban eleve világos: Szőcs Géza jó költő. De vajon mi más még? TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
Mint a fülszövegen lévő, szűkszavú biográfiából megtudjuk, Szőcs Petra Kolozsváron született, Budapesten él, és ez az első verseskötete. Hogy nem zöldfülű szerzőről van szó, már abból sejthető, hogy a kötet a Magvetőnél debütál, valamint a portréfotót maga Szálinger Balázs készítette. Szerencsére a verseken is ez látszik. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.