Bulvárosan fogalmazva a magyar #metoo könyvének is nevezhetnénk Mán-Várhegyi Réka új regényét, hiszen hangsúlyosan jelennek meg benne a kiszolgáltatottság és az elnyomás alakzatai. POGRÁNYI PÉTER RECENZIÓJA.
Ahová csak odavillan a Roncs szélárnyékban lírai tekintete, enigmatikus, különféle érzeteket keverő, szikár versképek fénylenek fel időről, természeti tájról, erdőről, tengerről, szélről, nyelvről és álomról. POGRÁNYI PÉTER RECENZIÓJA.
„…a szöveg nemigen utal sem a cselekmény pontos helyére, sem idejére, egyedül az derül ki, hogy orosz és amerikai katonák harcolnak egymással egy lerombolt és szinte teljesen lakatlan városban, ahol magyarul is beszélnek…” POGRÁNYI PÉTER RECENZIÓJA.
„Törvénytelen volt sok minden, amiről a képviselők nem tudták, hogy törvénytelen, bár azt sem gondolták, hogy törvényes. Ezzel el is evickéltek a történelem viharaiban ezer évig.” POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Különös egotrip-regénnyel rukkolt elő Szijj Ferenc, nemzedéke meghatározó költője. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Vannak írók, akik szerelmesek saját szövegeikbe – bizonyos értelemben persze minden író az. Olyanok is vannak, akik önmagukba szerelmesek: írásművészetük az önimádat tárgya, eszköze, kiteljesítési formája egyszerre. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Darvasi László minden bizonnyal az egyik legtermékenyebb kortárs magyar író. Novelláskötetei, regényei szinte záporoznak az olvasóra, de emellett még egy alteregóra is szüksége volt, Szív Ernőre, hogy rábízhassa a tárcanovellák közlését. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Szinte hivalkodóan tágas asszociációs mezőt kelt Tóth Krisztina új verseskötetének címe. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Van az úgy, hogy egy irodalmi est főszereplője és a kérdező nem pendülnek egy húron, mégis – talán pont ettől a feszültségtől – valahogy emlékezetesebbé szövődik a beszélgetés. A Müpa neves kortárs szerzőket bemutató Literárium sorozatának talán eddigi legemlékezetesebb epizódja volt Kántor Péter estje. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
Igazi jutalomjáték a szerzőnek ez a rajzokkal illusztrált, eredetileg a litera.hu-n megjelent esszészövegekből összeálló, könyvtárgyként is figyelemfelkeltő kis kötet. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
Túlélési stratégiákról, városokról, derűs depresszióról, az irodalmi lektűr szépirodalomhoz való viszonyáról és persze – A harmadik híd című regénye kapcsán – a hajléktalanság szabadságként való értelmezéséről is szó esett a MüPa Literárium-estjén, amelynek vendége Szilasi László volt. Az írót a magán- és közéleti kérdésekről Veiszer Alinda faggatta. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
Sűrű és érzéki regény Schein Gábor Svéd című könyve, terjedelméhez képest meglepően gazdag szövésű mű: nemcsak az elbeszélt történetek fordulatai és a szereplők közötti viszonyrendszer pszichológiájának árnyaltsága, de a középpontba helyezett erkölcsi-esztétikai kérdések miatt is fajsúlyos alkotás. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Kondor Vilmos a Bűnös Budapest-sorozat történelmi krimijeivel nemcsak a zsáner kedvelői körében lett népszerű író. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Esterházy Péter új darabja, a Mercedes Benz felolvasószínházi bemutatón került a közönség elé a Tesla Teátrumban – úgy tűnik, egyetlen kitüntetett alkalommal. POGRÁNYI PÉTER BESZÁMOLÓJA.
Feszült figyelmet és komoly elszántságot követel meg olvasóitól Szvoren Edina prózája. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.