Miután Európa nyugati felében nagy sikert aratott, a közelmúltban Magyarországon is megjelent Vaszilij Grosszman 1960-ban írt Élet és sors című nagyregénye. Sokak számára úgy tűnik, mintha egy eddig ismeretlen szerző robbant volna be a köztudatba. BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA.
A Színikritikusok Díjának átadó ünnepségét megelőzően számos interjú készült, melyek megpróbálták feltérképezni a jelöltek kritikához és kritikushoz való viszonyát. A válaszok apropóján az alábbi szöveg a kritika céljáról, feladatáról és létjogosultságáról elmélkedik. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Bizonyára óriási kihívást jelent egy olyan zsenihez méltó emlékkiállítást rendezni, mint amilyen József Attila volt. Mindent összevéve, úgy tűnik, a szárszói emlékház kurátorainak sikerült felérniük a feladathoz. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője, Rényi András beszélgetés-sorozatot indított Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
„A zárt tehervagonba zsúfolt, ismeretlen cél felé hurcolt emberek képét egyébként könyvekből, leírásból, ismerőseim elbeszéléséből olyan pontosan ismertem, hogy szinte otthonosan éreztem magam. Ez az élmény, mindenkinek, aki magyarnak született: kijár ebben a században.” BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Hans Makartról, a XIX. század végi Bécs „festőfejedelméről” nehezen dönthető el, hogy művésznek vagy életművésznek volt-e nagyobb, hogy teljesítménye, stílusa saját korszakának csúcsát, egyben lezárását jelentette-e, vagy az első modern volt a század utolsó harmadában. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Hogy a Balatonba szerelmesnek lehet lenni, azt sokan tudják ebben az országban. Hogy a tengerrel való találkozás élménye csalódást okozhat – a Balaton miatt –, ez is ismerős tapasztalat. Egry József azonban nem nyaralni indult. BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA.
Az első magyar avantgárd színházi mozgalom a mai napig nem ment feledésbe, ami érdemei mellett feldolgozottságának és bőséges dokumentáltságának is köszönhető. E dokumentumokból válogatott a társaság történetét prezentáló kiállítás. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
„Jaj, de fölvet engem a tehetség, ha akarnám, milyen zseni lehetnék, csak éppen, hogy nem érek rá akarni, sokat kell a fülem tövét vakarni.” Imígyen szólt a festő, Berény Róbert. Akkor most nézzük meg, hogyan fest ő! BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA.
A Secession-mozgalom történeti rekonstrukcióját nyújtó kiállítás érdekfeszítő kultúrtörténeti perspektívát tár elénk. Teljesíti, amit ígért: se többet, se kevesebbet. A címben feltüntetett két szereplő közül – Klimt és szecesszió – inkább az első játssza a főszerepet. BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA.
Lenyűgöző épületein kívül nem sok ismeretünk van Lajta Béláról. Enigmatikus alakjának megfejtésére mind ez idáig nem is igen akadt vállalkozó. A helyzet változott. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Csak az IKV ne jött volna! Így búsong utólag a belsőépítész és a műélvező közönség azokon a rémtetteken, amelyeket az egykori tanácsi karbantartó vállalat követett el felújítás címén az 1930-as évekbeli építészeti remekek belső és külső terein. BOGDANOV EDIT BESZÁMOLÓJA.
Minden nemzetnek vannak színész ikonjai, nálunk ilyen volt Major Tamás. A hatalom is támogatta, de a saját jogán is nagy volt. Most akkor szeressük, vagy ne szeressük? BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Kell-e emlékművet állítani annak, akinek a műveit a mai napig gyártják, és azok kaphatók például az IKEA-ban is? És ha kell, milyet? Ezek a kérdések feszülnek egymásnak azon a pécsi kiállításon, mely a Dél-Dunántúli Építész Kamara meghívásos pályázata nyomán jött létre. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.