A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Kovács Dominik és Kovács Viktor: Lesz majd minden
Vakulástól sötétedésig gürcölő parasztok, életre kelő, sőt életben maradó, az élőkkel beszélgető, tivornyázó holtak szerepelnek Kovács Dominik és Kovács Viktor családregényében, ahol a helységnevek fiktívek, mégis rájuk ismerünk. Mágikus realizmus vagy ironikus álfolklór? Az olvasó örül, a kritikus a műfaji besorolással próbálkozik. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
„…SOHASEM TÉVED, MERT ANYANYELVEKÉNT BESZÉLI” A cselló mestere: Perényi Miklóst köszöntjük / MÁV Szimfonikus Zenekar, Zeneakadémia
Perényi Miklós tökéletesen csellózik: játéka a biztonságos hangszeres rutin és a megkérdőjelezhetetlen ízlés pillanatait nyújtja. Nincs kétségünk, ezeket a darabokat pontosan így kell lejátszani, nem érdemes itt hangideálról, intonációs tökélyről, kiérlelt koncepciókról hadoválni, Perényi annál sokkal magasabb osztályba jár. GYENGE ENIKŐ KRITIKÁJA.
PICASSO TEKINTETE Látogatóban Picassónál. Juan Gyenes / Mai Manó Ház
Ha bárkit megállítanánk az utcán azzal a kérdéssel, hogy nevezzen meg egy világhírű huszadik századi festőművészt, nagy valószínűséggel Picasso nevét mondaná. Ha az illetőt arra is megkérnénk, hogy pár szóval írja le, hogyan nézett ki a spanyol zseni, akit egész életében a világ kitüntetett figyelme kísért („Néha kedvem volna plasztikai
„AZ EGYENSÚLYBAN ÉS AZ ÖNURALOMBAN HISZEK” Beszélgetés Csákvári Krisztiánnal
A legígéretesebb pályakezdő színészek elismerésére alapított Soós Imre-díjjal nemrég kitüntetett Csákvári Krisztián írta és rendezi a felnőtté válás dilemmáit körüljáró Kontraszt című produkciót, amit június 22-én mutatnak be a 6SZÍN Teátrumban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
A NŐI SZÜRKE EMINENCIÁS? Majtényi György: Kádárné és Kádár – Házasságban a hatalommal
A Kádár-kor az 1956-os forradalom leverésétől 1988-ig tartott. A korszak névadója, de főként felesége adja Majtényi György Kádárné és Kádár című kötetének témáját. Nőtörténet? Politikatörténet? Oknyomozás? Vajon tényleg jelentős befolyást gyakorolt Tamáska Mária a férje döntéseire? LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
EZT AKARTAM MONDANI Szókratész védőbeszéde / Janus Egyetemi Színház, Pécs
„Az ember halála a véletlen műve, az élete meg a vakszerencse játékszere.” Nem, ezt nem egy kínai szerencsesütiben olvastuk, hanem állítólag egy Szókratész nevű ókori görög influenszer mondta. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.
Hirdetés
ALULFINANSZÍROZOTT GYÖNYÖRŰSÉG Szántusz Noémi: Zsúr / MU Színház
Mik a kiégett ember igényei? Tudunk-e neki segíteni? Ha megpróbáljuk, hogyan csináljuk? Vagy inkább mégse úgy? Szántusz Noémi Zsúr című előadása a MU Színházban e kérdésekben bizonytalanít el minket. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
NEM SZÜLETETT FELESÉGNEK Palm Royale/Apple TV+
Azt hinné az ember, nem nehéz jó sorozatot készíteni. Kell egy érdekes alapötlet, néhány megfelelően kiválasztott színész, magával ragadó atmoszféra, és fejben már lehet is írni a díjátadókra szánt beszédeket. A Palm Royale-ben mindez megvan, mégsem működik igazán. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
„A SOKFÉLESÉG SOKFÉLESÉGET SZÜL” Kreatív kórusélet a mai Magyarországon
A magyar kórusélet az elmúlt években új lendületet vett, és a populáris kultúra részévé vált. Az egyik legismertebb közösséget, a Soharózát hallhatjuk és láthatjuk például Jónás Vera, Harcsa Veronika és Presser Gábor oldalán. A kórusoknak már nem csak nyári, de téli éjszakája is van, a XII. Kórusok Éjszakája júniusban kerül sor. De mi a kórus, hogyan definiálható a kortárs kóruskultúra, jelen vannak-e még a kóruskultusz szocialista gyökerei, és mitől is egyedi egy kórus? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Remes Zsófiával, a Soharóza egyik tagjával. WAGNER SÁRA ÖSSZEÁLLÍTÁSA.
JUST A PERFECT DAY: BARANGOLÁSOK BUDAPESTEN AZ ÁRNYAS ÚTTÓL A VÍZTORONYHÁZIG Budapest100 – ’70-es évek
A Budapest100 programjai nagy lépést tesznek azért a szemléletváltásért, amiért az építészet kommunikálásával foglalkozó intézmények is dolgoznak: tudatosítják, hogy az építészet közügy, és a kultúránk elválaszthatatlan része. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
JÁSZAY TAMÁS JÚNIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
A kultúra biztosan nem pihen a nyáron sem, így aztán a kultúrafogyasztó állampolgárnak sem lesz nyugta: júniusban feszt olvasunk, nézünk, hallgatunk, figyelünk. Szigorúan korosztály- és országhatárfüggetlen ajánló a nyár első igazi hónapjára lapunk főszerkesztőjétől.
IRÁN: BELÁTHATATLAN IDEIG ZÁRVA Mohammad Rassoulof: A vadfüge magjai / 77. Cannes-i Filmfesztivál
A családi otthon levegőjét is fojtogatóvá teszi a rendszer bűze az üldözött iráni rendező nagy léptékűnek szánt, a végén szinte Kubrickba váltó opuszában, a cannes-i versenyprogram egyik leginkább várt darabjában. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
SAIGONI ROBOGÓK ŰRBÉLI KERINGŐJE Miguel Gomes: Grand Tour / 77. Cannes-i Filmfesztivál
Egy nagy ázsiai körutazásról szól a versenyprogram első remekműve, egy olyan komplexitású narratív és audiovizuális varázslat, ami egyszerre bódítja el nézőinek érzéseit, gondolatait és érzékeit. Nincs idén olyan film, ahol jobb helyen lenne az Arany Pálma. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
KONTRASZTOK Pannon Filharmonikusok: Fény és árnyék tánca / Kodály Központ, Pécs
Május 17-én Keller András állt a Pannon Filharmonikusok vendégkarmestereként a Kodály Központ hangversenytermének pódiumán. A műsoron Mozart D-dúr, „Haffner”-szimfóniája és K 453-as G-dúr zongoraversenye, valamint Beethoven 7., A-dúr szimfóniája szerepelt, a versenyműben Berecz Mihály szólójával. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
KI TUD ENNYIT FIZETNI? ÉS MENNYIT? A színházjegy ára – a dinamikus árazástól a mecenatúráig
A színházjegyárakat nem a fizetőképesség, hanem az infláció és a kultúratámogatási anomáliák határozzák meg. Akkor tehát fizessenek a gazdagok? Tovább gondolkodunk a színház elérhetőségének lehetőségeiről ebben a nehéz helyzetben és piaci viszonyok között. ORBÁN KRISZTINA RIPORTJA, 2. RÉSZ.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: ERDŐDI KATALIN A TRAFÓ ÚJ IGAZGATÓJA
2025. január elsejétől új igazgatója van a Trafónak: Erdődi Katalin úgy kívánja új alapokra helyezni az intézményi működést, hogy közben megőrzi és tiszteletben tartja mindazt, amit ez a nemzetközi szinten is egyedülálló befogadóhely elért. Külföldi inspirációkról, transzdiszciplináris programszervezésről, rurális művészeti kapcsolódásokról és a nézőbe vetett bizalomról is beszélgetett vele Jászay Tamás.
A FILMKÉP VARÁZSLATA KÉT CANNES-I TÉTELBEN Alain Guiraudie: Miséricorde; Constance Tsang: Blue Sun Palace / 77. Cannes-i filmfesztivál
Vannak filmek, amelyek úgy varázsolnak el, hogy a varázslat maga szinte tettenérhetetlen: csak azt veszed észre, hogy egy fárasztó fesztivál sokadik vetítésén az utolsó pillanatig képesek fenntartani az intellektuális és érzelmi figyelmet, és nagyon ritkán tapasztalható intenzív képi jelenlétet hoznak létre. Az idei cannes-i fesztivál hatodik napjáig kellett várni, hogy egyszerre két halk szavú mesterművet találjunk. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA.
BENZINGŐZÖS RETORZIÓ George Miller: Furiosa: Történet a Mad Maxből
George Miller még mindig tudja, mitől döglik a posztapokaliptikus gitárszóló hangszórójába száguldó légy: Furiosa epikus eredettörténete az előd elemeit hasznosítja újra, ám A harag útjához társított műfaji és tartalmi reveláció elmarad. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
EGY ÖTÉVES HOSSZÚ UTAZÁSA BERGEN-BELSENBE Beszélgetés Lantos Péterrel
Lantos Péterrel, aki Sínek és sorsok című önéletrajzi regényében megírta emlékeit a vészkorszakról, majd a deportálás után nyolcvan évvel gyerekek számára is elmesélte, hogyan élte túl a holokauszt szörnyűségét. A szakmájában és azon kívül is nagy tekintélyű neuropatológus professzor a gyűlölet érzése nélkül képes szembenézni a múlttal. R. HAHN VERONIKA INTERJÚJA.
THÉBAI MITOLÓGIAI TÖRTÉNETE ÖT TRAGÉDIÁBAN ELMESÉLVE Roland Schimmelpfennig: Anthropolis / Deutsches Schauspielhaus, Hamburg
A hamburgi Deutsches Schauspielhaus a 2023/24-es szezonban egy egészen különleges drámasorozattal állt elő. Meglepő, de ízig-vérig színházi logikán alapuló ötlet a fennmaradt görög tragédiák alapján elmesélni az egyik legfontosabb mitológiai történethelyszín, Thébai városának történetét, az alapítástól a Dionüszosz általi elpusztításáig. KARSAI GYÖRGY ELEMZÉSE.
SZABADON, EGYEDÜL Róbert Júlia: Szülőjavító / Káva Kulturális Műhely, Kolibri Színház
Így az évad vége felé már ki lehet mondani: a Káva Kulturális Műhely és a Kolibri Színház Szülőjavítója Vidovszky György rendezésében az év egyik legtartalmasabb és leghatásosabb ifjúsági színházi előadása. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
„EZ NEM ÜZEM, EZ MANUFAKTÚRA” Beszélgetés Markó Róberttel, a veszprémi Kabóca Bábszínház igazgatójával
Mert nagyot álmodni már a pályázatában is Markó Róbert: a világ legjobb bábszínházát fogja megcsinálni Veszprémben. A Kabóca Bábszínház vadonatúj épülete, a városvezetés bizalma, némi pénz már megvan, a stáb nagyjából felállt – jövőre az előadásoknak kell bizonyítani. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„SOSEM TUDOD, MI VÁR RÁD A SZÍNHÁZTEREMBEN” Beszélgetés Králl Csabával
Május 17-én adja át a Trafóban a független kritikusokból és esztétákból álló kuratórium a hazai kortárstáncélet legrangosabb elismerését, a Lábán Rudolf-díjat. Összegző beszélgetésünkben Králl Csaba tánckritikust kérdeztük a kortárs tánc helyzetéről tegnap és ma a Lábán-díj által tartott tükörbe pillantva. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.