Csomán Sándor

MÁSKÉPP LÁTLAK
Látom, amit látsz

Mindenki eljátszott már a gondolattal, hogy milyen lenne más emberek szemén keresztül fürkészni a valóságot. Szabó Mátyás első nagyjátékfilmje egy alternatív, nyolcvanas évekbeli Magyarország közegében formálódó, elvont szerelmi viszony apropóján képzeli el a jelenséget. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

PÉLDÁZAT A LÉT BÖLCSŐJÉBŐL
Kojot négy lelke

Robosztus bölények, helyeslő mosómedvék, bűn mérgével átitatott kígyók, hiszékeny kacsák, ármánykodó prérifarkas és az általa formált emberek lakják a teknős alakú, páratlan Paradicsomot, ahol a teremtett harmóniát az ösztönök önkénye bolygatja meg Gauder Áron régóta dédelgetett tanmeséjében. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

HUSZÁRFAKADÁS
Hadik

A kurrens magyar történelmi film továbbra is képtelen úgy elmesélni egy valóban vászonra kívánkozó történetet, hogy közben túllépjen a korlátolt, szigorú értelemben vett jó-rossz bináris oppozíción. A jelenség alól a Hadik sem kivétel, sokkal inkább a szabály. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

AZ ÖNKÉNY SZIMFÓNIÁJA
Tár

A Tár pontosan olyan komplex élmény, mint a benne központi szerepet betöltő szimfónia partitúrája: a hangjegyek helyét a dialógusok, a szekciók helyét a karakterek veszik át, melyeket a hierarchia pódiumán vezénylő karmester kénye-kedve szerint pakolgat – egészen addig, amíg már nincs előtte semmi, amiből játszhatna. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

TRÓNFOGLALÓ
A Király / RTL+

A Király úgy keresztezi a fikciót a valósággal, hogy Zámbó Jimmy ellentmondásokkal teli pályafutása még azok számára is izgalmas felemelkedés- és bukástörténetté válik, akiket amúgy hidegen hagy a magyar popszakma legendás alakja. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ÉP(P) SEM LESZEK
Larry

Bernáth Szilárd nagyjátékfilmes debütálásának kulcsszava az autentikusság: releváns, szőnyeg alá söpört, kínzóan kevéssé tematizált témáról beszél olyan érvénnyel, hitelességgel és szerzői stílussal, ami a magyar kortárs moziból fájóan hiányzik. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez