Hogyan ítélhető meg egy olyan Barbie film, ami elsőre éppen olyan sztereotipikus, mint maga Barbie? CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
Csomán Sándor
RÓZSASZÍN EGYENLŐSÉG
TÓNUSVÁLTÁS Fekete tükör 6. évad / Netflix
Négy év után öt résszel tért vissza Charlie Brooker kultsorozata. Az új évad a jövőt boncolgató pszichothriller helyett a kommersz horror felé tendál, nagyrészt maga mögött hagyva a szellemiséget, amely magasra repítette a sorozatot. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
VÁLSÁGBÓL NYERT MŰVÉSZET 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
Fiatal felnőttek magánéleti, karrier- és átfogó válsága adta a kétévente rendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogram egyik legfontosabb irányvonalát, mely az abszurd és az imaginárius játékos szimbiózisával hoz új színt a műfaj évről évre szélesedő palettájára. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
MÁSKÉPP LÁTLAK Látom, amit látsz
Mindenki eljátszott már a gondolattal, hogy milyen lenne más emberek szemén keresztül fürkészni a valóságot. Szabó Mátyás első nagyjátékfilmje egy alternatív, nyolcvanas évekbeli Magyarország közegében formálódó, elvont szerelmi viszony apropóján képzeli el a jelenséget. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
HÁT AZ ÖRDÖG VESZI MEG XI. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
Diktátor módjára kegyetlenkedő mesterséf, sátánnak öltözött falusi szélhámos és a túlfőtt frankfurti leves felett vadászbaleset eltussolásáról vitatkozó méltóságos nagyurak: a Puskinban új otthonra találó Friss Hús még mindig a legjobb magyar és nemzetközi rövidfilmek mustrája. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
KORSZERŰTLEN ZÁRKASZTORIK Cella – letöltendő élet / Duna
Az 1848-49-es szabadságharctól a posztapokaliptikus 2050-ig ível a Dunán bemutatkozó Megafilm produkció, mely közelebb áll a kereskedelmi csatornákon sugárzott teleregényekhez, mint a streamingen fellelhető minőségi sorozatokhoz. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
KÖTÉLTÁNC Rendszerhiba – A magyar film el nem mondott története / Partizán
Az „aranykortól” a mára jellemző kulturális privatizációig ível a Partizán dokumentumfilmje, mely kompakt körképet ad a magyar film történetét meghatározó folyamatokról és arról, hogyan jutottunk el a kurrens, diskurzust nélkülöző, szűk kör által leuralt történelmi korszakig. CSOMÁN SÁNDOR ÍRÁSA.
NYÁRBA ZÁRT TELJESSÉG Az első kettő
Álom és valóság, idill és zavar, vágy és apátia keveredik Szövényi-Lux Balázs nagyjátékfilmes debütálásában, melyben a szellemi és lelki mellett a mozikban keveset tapasztalt testi síkot is játékba hozza. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
PÉLDÁZAT A LÉT BÖLCSŐJÉBŐL Kojot négy lelke
Robosztus bölények, helyeslő mosómedvék, bűn mérgével átitatott kígyók, hiszékeny kacsák, ármánykodó prérifarkas és az általa formált emberek lakják a teknős alakú, páratlan Paradicsomot, ahol a teremtett harmóniát az ösztönök önkénye bolygatja meg Gauder Áron régóta dédelgetett tanmeséjében. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
HUSZÁRFAKADÁS Hadik
A kurrens magyar történelmi film továbbra is képtelen úgy elmesélni egy valóban vászonra kívánkozó történetet, hogy közben túllépjen a korlátolt, szigorú értelemben vett jó-rossz bináris oppozíción. A jelenség alól a Hadik sem kivétel, sokkal inkább a szabály. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
AZ ÖNKÉNY SZIMFÓNIÁJA Tár
A Tár pontosan olyan komplex élmény, mint a benne központi szerepet betöltő szimfónia partitúrája: a hangjegyek helyét a dialógusok, a szekciók helyét a karakterek veszik át, melyeket a hierarchia pódiumán vezénylő karmester kénye-kedve szerint pakolgat – egészen addig, amíg már nincs előtte semmi, amiből játszhatna. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
NEM AKARNAK FÉLELEMBEN ÉLNI Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál 2023
A BIDF idei jelszava „Tiszteld az életet, Ne ölj!”. A mottót olvasva persze egyből a szomszédunkban zajló háborúra asszociálunk, ám a felszólítás – ahogy a korábbi versenyprogramokban is – ennél jóval tágabb kontextusban értelmezendő. CSOMÁN SÁNDOR BESZÁMOLÓJA.
TRÓNFOGLALÓ A Király / RTL+
A Király úgy keresztezi a fikciót a valósággal, hogy Zámbó Jimmy ellentmondásokkal teli pályafutása még azok számára is izgalmas felemelkedés- és bukástörténetté válik, akiket amúgy hidegen hagy a magyar popszakma legendás alakja. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A BONCMESTER, A BOSZORKÁNY, AZ ÉJJELIŐR ÉS A HALOTT SZERELME Átjáróház
2022 utolsó magyar mozija vérbeli romkom, ami mese- és csodatematikájával, ötletes vizualitásával és alaphelyzetéből adódó abszurditásával igyekszik kiemelkedni a középszerű közönségfilmek mezőnyéből – moderált sikerrel. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
ÉP(P) SEM LESZEK Larry
Bernáth Szilárd nagyjátékfilmes debütálásának kulcsszava az autentikusság: releváns, szőnyeg alá söpört, kínzóan kevéssé tematizált témáról beszél olyan érvénnyel, hitelességgel és szerzői stílussal, ami a magyar kortárs moziból fájóan hiányzik. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.