Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
babszinhaz krabat kicsi revizor
magveto krasznahorkai 20240117

TRÓNFOGLALÓ

A Király / RTL+
2023. jan. 29.
A Király úgy keresztezi a fikciót a valósággal, hogy Zámbó Jimmy ellentmondásokkal teli pályafutása még azok számára is izgalmas felemelkedés- és bukástörténetté válik, akiket amúgy hidegen hagy a magyar popszakma legendás alakja. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

2022 áprilisában a hazai gyártású sorozat zsánere – függetlenül annak megítélésétől és a hitelességet övező vitáktól – mérföldkőhöz érkezett: A besúgó volt az első olyan HBO-produkció, mely nem egy nemzetközi (vagy más országtól átvett, például horvát, német, szlovák stb.) formátumot „magyarosított” (Aranyélet, Terápia), hanem az elejétől a végéig saját ötletből, fiatal alkotó- és szereplőgárdával mesélt el az államszocializmus korába helyezett ügynökdrámát. Az elképesztő siker – A besúgó egy ponton nézettebb sorozat volt az HBO Maxon, mint az újonnan megjelent Batman – után gyorsan jött a hidegzuhany: az HBO voltaképp kivonult a közép-európai piacról, A besúgó más projektekkel együtt eltűnt a platformról (hogy most máshol visszatérjen), illetve az is világossá vált, hogy a cégóriás költségcsökkentésre hivatkozva egy darabig nem finanszíroz magyar gyártású szériát.

AKirály2
Olasz Renátó

A bizakodás – hogy ti. a magyar minőségi sorozat a nemzetközi viszonylatban versenyképes alternatívát tud nyújtani – helyét az illúzió- és perspektívavesztettség ismerős állapota foglalta el, ám amilyen gyorsan konstatáltuk ezt, olyan gyorsan jött az újabb pozitív fordulat. Az RTL+ újonnan indított streamingszolgáltatása több saját gyártású, exkluzív szériával (A Nagy Fehér Főnök, Ki vagy te) jelentkezett, melyek közül egyértelműen a Zámbó Jimmy életét feldolgozó tízrészes A Király generálta a legnagyobb érdeklődést. Méghozzá jócskán túl azon, hogy a magyar nyilvánosság egyik legsikeresebb és ezzel arányosan súlyos ellentmondásokkal, nyílt titkokkal és megosztó jellemvonásokkal árnyalt ikonja először került a narratív film látószögébe. Az már a produkciót jegyző stáb láttán is egyértelmű volt, hogy az RTL-nek nagy tervei vannak, melyeket a hazai színjátszás tehetségeivel és már bizonyított nagyágyúival képzel el: a fiatal Jimmy szerepét az Aranyéletben is bizonyító Olasz Renátó, míg a Király idősebb énjét Nagy Ervin játssza, Editet Staub Viktória, majd Schell Judit formálja meg, továbbá feltűnik Rainer-Micsinyei Nóra, Ötvös András, Anger Zsolt, Lengyel Tamás, Thuróczy Szabolcs, Szalay Bence, Döbrösi Laura és Alföldi Róbert is. Sőt egy rövid cameo erejéig Jimmy elsőszülött fiát, Zámbó Krisztiánt is láthatjuk az őt megformáló színész, Georgita Máté Dezső oldalán.

A Király szerkesztésmódját tekintve az első öt részben inkább lineáris, míg a második felétől inkább epizodikus: a narratívát ugyan minden részben megtörik flashbackekkel és flashforwardokkal, ám míg az alkotói pálya kezdetét, a befutást, majd az áttörő sikereket kronologikus folyamatként, addig a felnőtt, csúcson lévő énekes életének fontosabb aspektusait egy-egy rész fedi le. Az egyes egységekhez az alkotók minden esetben a művész karakteréhez közvetlenül köthető toposzokat és szimbolikát rendeltek: saját epizódot kap Krisztián (apa-fiú viszony), a testőr (bajtársiasság), egy falusi rajongó (kultusz, bálványimádás) és a feleség, Edit is, mely az elnyomó, toxikus kapcsolatot és az azzal járó személyiségtorzulást ábrázolja. Természetesen A Király egyértelműen dramatizál, kitölt hézagokat, de már a főcím utáni inzertben („Igaz történetek és hazugságok alapján”) a néző tudtára adja, hogy nem tud és nem is akar törekedni a történeti hitelességre: Jimmy karakterével a középpontban erősen fikcionalizált, kiszínezett filmdrámát kapunk, amely inkább összefüggéseiben vizsgálja a popsztárt övező mítoszt, mintsem az életrajz faktumait tiszteletben tartva a zenész közéleti perszónáját domborítja ki.

AKirály3
Nagy Ervin

Sőt, A Király elsődlegesen nem is Zámbó Jimmyről, a zenészről szól – bár vannak koncertek, fellépések, lemezszerződés stb. -, hanem Zámbó Imréről, a magánemberről. Arról az antihősről, aki a hirtelen jött elképesztő közönségsikert, gyermekkori traumáit és a zeneipar ellenszenvét alkoholba fojtva naponta váltogatja alkalmi partnereit, míg problémáit, konfliktusait (pl. a külsejét vagy a zenéjét illető kritikákat) egocentrikus, megalomán mantrákkal kezeli. Persze Jimmy, ahogy arról rengeteg azóta megjelent cikk, a Zámbó-családtól érkező kritika és interjú tanúskodik: igazából nem ilyen volt. Így az alkotók jóvoltából itt inkább egy valóban meglévő, ám vélhetően kisebb szerepet játszó gátlástalan médiaperszóna, a freudi id kerül a középpontba, hogy a sorozat a Király személyiségén, megítélésén és jelentőségén túlmutató jelenséget vizsgáljon. Zámbó Jimmy többet jelentett önmagánál: egyszerre volt a nemzet tenorja, a „nép” hangja és az erősen megkérdőjelezhető morális tartalmú szólamok – „egy jó asszony mindent megbocsájt”, hogy csak egy klasszikust idézzünk – atyja. Olyan sztár volt, amilyen ma már nincsen, és úgy értett a társadalom nyelvén, ahogy nagyon kevesen. A Király pedig amellett, hogy kétségtelenül felülreprezentálja Zámbó megosztó személyiségjegyeit, elismeri és tisztelettel adózik pályafutása, nagysága előtt, majd a sorozat zárószekvenciájában felülteti a trónra, ami bizonyos szögből fénylő aranyemelvény, egy másikból profán, fekete tüskékkel teletűzdelt bőrfotel.

Ez az a kettősség, amelyet végig konzekvensen és vérprofin valósít meg a stáb – köztük a főrendező Kovács Dániel Richárd és az egyes részekben közreműködő Zomborácz Virág és Kovács István –, és amitől az RTL e vállalkozása a streamingre gyártott szériák közé egyből az egyik, ha nem legjobb hazai produkcióvá válik. Akár a helyszíneket és a miliőt (a sorozat egy jó részét eredeti helyszínen, Jimmy csepeli házában forgatták), akár a castingot – mind Olasz Renátó, mind Nagy Ervin telitalálat –, akár az Akar Péter, Bárány Márton és Zomborácz Virág által jegyzett feszes forgatókönyvet vagy a zenét – Jimmy hangját Peter Šrámek kölcsönzi, a soundtrackért pedig Moldvai Márk felel – vesszük, gyakorlatilag minden ízében minőségi, nemzetközi színvonalú munkát kapunk, amelyre joggal tekinthetünk úgy, mint a 21. századi magyar sorozatgyártás egyik alapkövére.

A minden szempontra kiterjedő precizitás mellett vannak szokatlan, kevéssé odaillő mozzanatok (az ORI-engedély megszerzése), dramaturgiai túlkapások (pl. a rajongó szálának kifutása), következetlenségek (egyes szereplők öregednek, mások majdnem ugyanúgy néznek ki, erőteljesebb maszkmunkára lett volna szükség). Azonban nem szabad elfelejteni, hogy A Király A besúgó mellett (az Aranyéletet csak azért nem említem, mert az egy finn sorozat remake-je) a még gyerekcipőben járó hazai sorozatgyártás egyik első, valóban magas színvonalú, akár külföldön is eladható terméke. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincs hová fejlődni, de az biztos, hogy az RTL eddigi legnagyobb dobása új irányt jelezhet az eddig jobbára szappanoperákra, bugyuta vígjátékokra és a szinte mindig máshonnan átemelt formátumokra szorítkozó sorozatgyártás számára.

A Király ékes példa arra, hogy a megfelelő ráfordítással és tehetséggel itthon is készülhetnek olyan szériák, melyekért eddig a Netflixre, az HBO GO-ra, a Disney-re vagy az Amazon Prime-ra kellett kattintanunk. Óvatosan, de kimondható: van jövője a magyar sorozatgyártásnak.

A sorozat adatlapja a MAFAB.hu oldalán itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek