A Zöld zóna című háborús thrillerben az iraki atomtölteteket mintha a föld nyelte volna el, avagy búcsú a tömegpusztító fegyverektől. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Hogy Carrie Bradshaw eredetileg szűk félórára kalibrált kalandjaiból lehetséges filmeposzt növeszteni, az már két éve kiderült. Ám hogy érdemes-e, az bizony a második rész láttán is nyitott kérdés marad. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Nanny McPhee visszatért. Íme, Emma Thompson második, mágikus átváltozása lógó fogú, bibircsókos asszonyságból derűs, negyvenes szépasszonnyá. A háttérben tehetséges, kiskorú pankrátorok. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
A horror tipikusan az a műfaj, amelyben a nézőkre gyakorolt hatást patikamérlegen szokás kiszámítani. Nem kell hozzá egyéb, mint néhány alsóbb kameraállás, sötétség, sejtelmes zene, néha kis csönd és egy jó maszkmester – a közönség fele máris riadtan takargatja a szemét. KŐHEGYI ILONA KRITIKÁJA.
Egy született lúzer a pittsburghi reptéren álmai nőjébe botlik, avagy: a csúnya fiúknak is van szíve. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Ártalmatlan kardcsörték, szellemes szóváltások és egy könnyed, bájos románc – a Robin Hood-filmek ezen állandó alapelemei egytől-egyig hiányoznak Ridley Scott véresen komoly feldolgozásából. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA.
Egy kisvárosi rendőr nem annyira a bűn, mint inkább Románia nyomába ered, avagy megszoksz, vagy megszöksz. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A Budapest magyar szemmel minden irányból gyanús. Miért fogad egy brazilt két, orosz rulettet játszó román a magyar fővárosban? FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Az út című film Cormac McCarthy azonos című regénye alapján született, avagy az atya, a fiú és a szentlélek (nevében). HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Vériszamos bosszútörténettel kecsegtet Götz Spielmann Oscar-díjra jelölt alkotása, ám a Revans inkább a halkan szenvedő férfiak és a csendes megbékélés filmje. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA.
A Vasember két évvel ezelőtt mindenkit levett a lábáról: nőket, férfiakat, sőt még a kritikusokat is. Bár a most mozikba kerülő folytatás alaposabban elmélyül a Marvel-univerzumban, a fő attrakció ezúttal is Tony Stark. KŐHEGYI ILONA KRITIKÁJA.
Francis Ford Coppola legújabb mozija, a Tetro egy testvérpár történetén keresztül arról mesél, hogy milyen ízű is a Múzsa csókja. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A kimondhatatlan és megjegyezhetetlen nevű vulkán, egy hatalmas szökőár, esetleg mi magunk egy harmadik világháborúval intézzük el, hogy megtapasztalhassuk, vajon tényleg olyan király-e egy posztapokaliptikus világban kommandózni a romok közt… TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA.
A Micmacs főhősét egy balul sikerült támadás végén fejbelövik. A trauma és a golyó hatására felébred a benne szunnyadó Charlie Chaplin. A franciák jelenleg legeladhatóbb rendezőjének filmje így lesz Chaplin-hommage. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA.
Szakállas istenekkel és digitális szörnyekkel csatáznak a halandók Louis Letterier kalandfilmjében. NAGY V. GERGŐ IRÁSA.