Alig van olyan család, ahol a történelmi traumák ne tabusítottak volna számos családi történetet. Maradt a hallgatás. Meg a ma generációjának a trauma-feldolgozás, a titkok felfedése. De meg lehet-e, meg tudunk-e bocsátani, akár magunknak, akár a másiknak? Az Akit itt felejtettek aparegény, családregény, kordokumentum. Lugosi Viktóriával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Hetényi Zsuzsa könyve fél évszázadot fog át, de nem memoár, nem is regény. Esszéi és tárcái a Szovjetunió abszurd világbirodalmának határvidékéről tudósítanak élményszerűen, majd a birodalom romjai és az újjáépítés kísérletéből kirobbant háború szörnyűségei közül menekülőkkel való találkozásokat villantják fel. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Szeifert Natália harmadik regényével jól láthatóvá válik az író pályaképének alakulása, távlatai. Az Örökpanoráma egy falu keletkezésének és megszűnésének történetét írja le lakóinak életén keresztül. De vajon létezik-e örökpanoráma? HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA.
Zoltán Gábor idei könyve, a Levegőt venni című novelláskötet az Orgiához és a Szomszédhoz képest levegősebbnek tűnik, reménytelibbnek, helyenként még a „szennyezetlen élet” lehetőségére is kilátást nyújt. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
A könyv, amelyről ez az ismertetés szól, kettősen alliterál a címlapon, hogy a „gondolat melankóliáját” a borítón szereplő Dürer-metszettel és címe által is érzékeltetni tudja. ZSELLÉR ANNA RECENZIÓJA.
Ironikus távolságtartás, könnyed hang az élet súlyos kérdéseiről: betegségről, alkotásról, szerelemről és kudarcról, befejezetlenségről. Tatár Sándor költői nyelvében és humorában megmutatkoznak a nyugatos előképek és a kortárs párhuzamok. A kritikus mégis szigorúan ítélt. HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA.
Idén végre új Szymborska-könyv jelent meg magyarul. Az 1996-ban irodalmi Nobel-díjat kapott költő életműve valóban válogatott, rá is igaz a bon mot, hogy csak a jó verseit írja meg. Közel tíz évvel halála után versei, a költészethez és az élethez való viszonya semmit sem vesztett értékéből, aktualitásából. Egy 20. századi költő kortalan szövegei magyarul: ajándék a 21. századi olvasónak. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
Vallásalapító próféta vagy drogos cigány bűnöző? Hallucináció vagy megvilágosodás? Börtönlázadás vagy a nép visszavezetése az őshazába? A megalázottak és megszomorítottak kifordított hősi eposza. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
Perintfalvi Rita katolikus teológus évek óta kutatja a feminista teológia, a vallási fundamentalizmus és populizmus kérdéseit. A szexuális bántalmazási ügyek őszinte feltárását a katolikus egyház megújítása részének tartja. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
Megjelent egy politikafilozófiai mű, komplex és a társadalmi nyilvánosság számára eddig ismeretlen társadalom- és kultúraértelmezéssel, és hatalmas sikert aratott. BAGI ZSOLT RECENZIÓJA.
„Ott ülni ebben a csodálatos teremben, és hallgatni, amint a meghívott harminckét ország minden egyes képviselője azt mondja, szíve szerint befogadná a menekülteket, de legnagyobb sajnálatukra azt kell mondaniuk, hogy… ez nem lehetséges – nos, mindez nagy tanulság és nem kis trauma volt számomra”. Golda Meir, „zsidó megfigyelő”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
Kevesebb az erőszak Jászberényi Sándor új novelláskötetében, bár kétségtelen: mészárlással kezdődik és családirtással zárul. Közrefog azonban egy töredékes felnövekvéstörténetet és ennek nyomán egy portrét is. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megjelent Péntek Orsolya családtörténeti trilógiájának záródarabja Hóesés Rómában címmel a Kalligramnál. Mikrotörténelem és emlékezéstechnikák, közép-európai évtizedek egy nagyregényben: a szerző sokat tud a múltról és ezt a sokat ezúttal is sikerült regénnyé formálnia. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
A jelentős költő esszéit, irodalmi reflexióit gyűjtötte össze ebben a kötetben. Beszélt egy könyvégetésről is, amelynek szemtanúja volt. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A jelen ábrázolására Kompolthy Zsigmond a szatíra műfaját vélte a legalkalmasabbnak. Látószögét egy képzelt regényben találja meg, onnan veszi szemügyre a pannon haláltáncot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.