Dukay Barnabás köztudottan a kortárs magyar zene talán legnagyobb különce. Zenéje amolyan természeti jelenség, cselekménytelen, félelmetesen koncentrált, szinte elődök nélküli, társtalan, és többek közt ezért is nehezen befogadható. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Aszkétikus vállalkozásnak tekinthető, hogy a Weiner–Szász Kamaraszimfonikusoknak a BMC Records és a Magyar Rádió koprodukciójában a Haydn-év tiszteletére kiadott egyik CD-je A Megváltó hét szava a keresztfán című, minden tekintetben egyedülálló Haydn-kompozícióját tartalmazza. MALINA JÁNOS CIKKE.
Kezemben egy ötlemezes kiadvány. Talán ez – „kiadvány” – a legpontosabb műfaji megjelölés. Krasznahorkai László Háború és háború című regénye az alapja, szerepel rajta Dukay Barnabás és Gadó Gábor neve, a címe: Háborús architektúra. MACZKAY GÉZA ÍRÁSA.
Az As I Crossed a Bridge of Dreams című könyvben a Lady Sarashina néven ismert 11. századi japán hölgy versei és naplójegyzetei olvashatók. Ebből válogatva teremtette meg Eötvös Péter sajátos műfajú hang-operáját. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Nem mindig járnak együtt a nagyszerű hangszeres előadói képességek zeneszerzői és hangszerelői kvalitásokkal. VÉGSŐ ZOLTÁN ÍRÁSA.
A BMC folytatja nagyszerű Kodály-sorozatát, ezúttal az a capella kórusművekből adnak közre egy bő válogatást, a karmester ezúttal is Fischer Ádám. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
„Bármiből lehet zene, a hang ott nem eleve adott alapelem, sokkal inkább indulat és gesztus utólagos, bár korántsem elkerülhetetlen kikristályosulása”, írja a CD-hez mellékelt kis esszéjében a zenetudós, Dolinszky Miklós. Szavai hasznos útmutatóul szolgálhatnak. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
A lemez kísérőfüzetét a jeles kortárs, Vidovszky László írta, és okos szavai nem csak pályatársa, Melis László gyötrelmeit ábrázolják, hanem általában is lefestik, milyen képtelen feladat ma „komoly” zenét írni. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
A Fischer Ádám dirigálta lemez után, ismét egy jelentős Kodály-interpretációt tett le az asztalra a BMC Kiadó. Mivel zongoristáink repertoárjából többnyire hiányzik, alig ismerjük a pianista Kodályt. Így most szembesülhetünk azzal, hogy mit veszítettünk. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Alban Darche, az új francia jazzgeneráció egyik jelentős képviselője, második „magyar” lemezén ismét virtuóz zeneszerzőnek mutatja magát, szaxofonosként viszont ezúttal háttérben marad. ZIPERNOVSZKY KORNÉL CIKKE.
Kellenek a fogódzók Gadó Gábor új, változatos lemezéhez, ezért a BMC – szokásától eltérően – hosszabb szépirodalmi szöveget mellékelt az alig ötven percben is mélyen elgondolkoztató és magasan szárnyaló zenei anyaghoz, ezáltal újabb olvasatokat megengedve. ZIPERNOVSZKY KORNÉL ÍRÁSA.
A Trio Lignum igyekszik minden elképzelhetőt kihozni a két klarinét és fagott felállásból. Hogy a képzelet határait túllépő produkcióhoz mi szükséges, nem tudom, de tény, hogy a Trialog című lemez az emberi létezés, gondolkodás és az alkotási vágy megkérdőjelezhetetlen diadala. VÉGSŐ ZOLTÁN CIKKE.
A lemezcím értelmezése mintha ugyanarra a srófra nyílna, akár a formáció neve: ennek a telt hangzású, intellektuális igényességében kiemelkedő, elég nagy zenekarnak az ürességtől semmilyen értelemben nem kell tartania. ZIPERNOVSZKY KORNÉL ÍRÁSA.
Mit kezdjen egy magyar dzsessz-zenész, ha nem akar puszta epigonja lenni a nagy amerikai (fekete) muzsikának, és az a becsvágya, hogy eredeti magyar dzsesszt teremtsen egy olyan közegben, amelyben korábban nem is létezett dzsessz? CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.
Aki annak idején jelen volt a Kurtág György 80-ik születésnapjára rendezett koncertsorozaton, joggal érezhette, hogy zenetörténeti események részese. Most felelevenítheti emlékeit, hiszen a Budapest Music Center kiadásában immár elérhetők az ott elhangzottak egyes részletei. CSONT ANDRÁS CIKKE.