Kurtág György

Kurtág György klasszikus zeneszerző, vagyis olyan művész, akiben – Szabolcsi Bence szavaival – még él a vágy és képesség, hogy egységben lássa a világot. Vagyis egészben gondolkodik, azaz minden műve egyformán nagyigényű, és – mint Bachnál – nála is csak a terjedelem vagy a műfaj korlátja, s nem az igény vagy koncentráltság szab határt a kifejezésnek: egy pár perces kétszólamú invenció éppoly műgonddal és belső figyelemmel és fegyelemmel van kidolgozva, mint teszem azt, a János passió. Éppígy Kurtágnál. Ráadásul minden műve kapcsolódás a nagy hagyományokhoz, így cseppet sem véletlen, hogy darabjai nagy része már címében is hommage. Persze a 20. században a tradícióval való együttélés korántsem magától értetődő. Küzdelem ez, olyan harc, amelynek nincsenek vesztesei – egyenrangú felek vetélkedése. Az egységért meg kell szenvedni, és ezt teszi Kurtág minden egyes művében – meghal és újjászületik. Nagy pályatársával, Ligetivel ellentétben, ő sosem csábult el az avant-garde vagy a nap divatos követelményeitől, róla elképzelhetetlen, hogy „szimfonikus költeményt” írjon 100 metronómra, mint Ligeti tette Bécsben, noha Kurtág humorát sem lenne értelmes alábecsülni. Ám ez másféle humor, nem harsány, bár olykor ördögi, de többnyire inkább megértő, szeretetteljes, és ismét a hódolat, a nagy elődöknek való kéznyújtás jegyében áll. Mert ez a másik alapgesztus, a hódolattal egybetartozó az emlékezés a nagy halottakra, az in memoriam érzülete. De Kurtág nekropoliszában a halottak élnek és hatnak, művészetük soha nem halt meg, és ez újabb művek szülője lehet. Mindennek egyébként semmi köze a posztmodern idézéstechnikához, a vendégszövegek frivol alkalmazásához, a „kifordítom-befordítom” léha vicceskedéséhez . Kurtág semmit sem idéz, hiszen számára a múlt él, azt nem kell erőszakosan fel- vagy megidézni – éppúgy kortársa Bachnak és Mozartnak, mint Ligetinek vagy Stockhausennek.

Aki a két lemezt birtokolja, és még kevéssé ismeri Kurtág művészetét, okosan teszi, ha a Bécsben, 2006-ban fölvett koncertanyaggal kezdi, melyen a zeneszerző, felesége Kurtág Márta társaságában ad válogatást a Játékok című zongorára (kéz illetve négy kézre) írt sorozatából. Már a műfaj is omaggio, hiszen a darabokat hallgatva kinek ne jutna eszébe Bartók és a Mikrokozmosz? Mi sem természetesebb tehát, hogy a koncert egy Bartók-átirattal kezdődik, a Mikrokozmosz Első füzetéből. Magától értetődően következik erre egy Bach-transzkripció. Az ifj. Kurtág György által írt érdekes, bár kissé talán túlzottan tudálékos műsorfüzetből megtudjuk, hogy Kurtág és felesége egy erős tompítópedállal, ún. szuperszordínóval ellátott hangszeren játszik. Egészen kísérteties lesz így a hangzás, olykor mintha a síron túli üzeneteket hallanánk, és ez megint Kurtág egyik legjellemzőbb gesztusa; a különféle hangszercsoportokra évtizedek óta írt sorozatának nem véletlenül ez a címe: Jelek, játékok, üzenetek. Nála a múlt nagyjai üzennek Kurtágnak (és persze nekünk is, a hallgatóknak), de a legkísértetiesebb, hogy Kurtág is üzen nekik: a múlt él; ebben az esztétikában ami egyszer elhangzott, az soha nem csendült le végleg az Időben, él és hat ma is, és mi is hathatunk rá, alakíthatjuk a múltat. Aki meghallgatja Bach Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit című darabjának Kurtág-féle csodálatosan ihletett átiratát, az nem szabadulhat a kissé talán rémisztő érzéstől, hogy a nagy lipcsei mester hallgatja valahol ezt a négykezest. És hamarosan majd egy újabb darabbal válaszol a magyar géniusznak – és nekünk. Kurtágnál egyetlen hatalmas ekhó az életünk.

Hallgassunk bele bárhol a nagyszerű felvételekbe, mindig ugyanazzal találkozunk, a káprázatosan termékeny párbeszéddel a halottakkal, a múlttal. A kiadvány egyik fő műve, a Hiromi Kikuchinak szólóhegedűre írt Hipartita teljesen természetes módon kapcsolódik Bach hegedűre szerzett partítáihoz, miként a …concertante… című nagyzenekarra és hegedűre valamint brácsára írt versenymű is modern jegyzet és üzenet Bach brandenburgi versenyeinek. Rendkívüli jelentőségű, megrázóan szép felvételek.

Kapcsolódó cikkünk:
Csont András: Felnőtt gyermekeknek / Kurtág György: Játékok – Selection 2., BMC Records

Vö. Lehotka Ildikó: Kurtág 80
Galamb Zoltán: Kurtág 80
-dni: Bináris lenyomatok