BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
Hirdetés
A VÉRTANÚ HOLTTESTE Mervorious–Brazil: Hosszú az út hazáig
A képregény itthon mindmáig szubkulturális műfaj, a történelmi képregény pedig azon belül is alkategória, holott kiválóan alkalmas történelmi események felidézésere, elmesélésére. A hazai készítésű történelmi képregények száma az elmúlt években növekedni kezdett. A Képes Krónikák Kiadó 1848-as ihletettségű képregénye hű marad a történelmi eseményekhez, de a tények hézagait izgalmasan tölti ki fiktív elemekkel. BAYER ANTAL RECENZIÓJA.
ÍGY JUTUNK A CSILLAGOKIG Rameau: Castor és Pollux / Müpa Régizene Fesztivál
Március 2-án hallhatta a közönség a MÜPA, Versailles-i Barokk Zenei Központ és a Haydneum legújabb nagyszabású produkcióját: az operaszerző Rameau egyik főműve, a Castor és Pollux első, 1737-es változatát. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
DIAGNÓZIS DIORÁMA Laurent Baffie: Tok-tok avagy hogy pattog a kocka / Orlai produkció
A koncepció nem veszélytelen, hiszen komoly pszichés betegségek, létező mentális zavarok válnak a nevetség tárgyává. A szórakoztató színház velejárója a leegyszerűsítés, de ebben az előadásban mégsem válik sem degradálóvá, sem gúnyossá az ábrázolás. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA.
HŐSÖK NÉLKÜL MARADTUNK Gerhart Hauptmann: Magányos emberek / Katona József Színház, Kamra
Már az előtérben egyértelmű, hogy nem hagyományos előadásra érkeztünk. A kezünkbe nyomott papír tájékoztat, hogy a különböző hosszúságú részeket „partyk” fogják megszakítani. A nézőtérre hátulról, az öltözői folyosón terelnek be minket, mintha csak az IKEA kiállítóterében sétálnánk, a díszletbe érkezünk meg. Majd U alakban üljük körbe az OSB lapokkal határolt lakásbelsőt. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA.
MOZDULATLAN Spiró György: Csirkefej / Pécsi Harmadik Színház
Ismerős szerző, ismerős dráma, ismerős szöveg. Minden ismerős ebben az előadásban, de vajon az ismerős tud-e valami új élményt nyújtani? Vagyis az ismeretlen izgalma megteremthető-e az ismerős helyzetekkel és karakterekkel? HORNOK MÁTÉ ÍRÁSA.
PIXELES EMLÉKEIM Volt egyszer egy nyár
Az idei Oscar nem is annyira titkos favoritja gyengéd film a depresszióról, és a hiábavaló vágyról, hogy megfejtsük a szüleinket. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
AZ ELCSALT HEGEDŰ A katona története – Négy évszak / FAB, Magyar Zene Háza
Nagyszabású művészeti akció egyik állomása volt február utolsó estéjén a Magyar Zene Háza. De mielőtt rátérnék a műsorszámok ismertetésére, szót kell ejtenem a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezetésével működő Fesztivál Akadémia Budapest aktuális tevékenységéről. GABNAI KATALIN ÍRÁSA.
HUSZÁRFAKADÁS Hadik
A kurrens magyar történelmi film továbbra is képtelen úgy elmesélni egy valóban vászonra kívánkozó történetet, hogy közben túllépjen a korlátolt, szigorú értelemben vett jó-rossz bináris oppozíción. A jelenség alól a Hadik sem kivétel, sokkal inkább a szabály. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
LEGYEK SZABAD Jean-Paul Sartre: Legyek / Maladype Színház
Zavarba ejtő sajátosság. Ha tetszik, archaikus eszköztelenség, de ha tetszik, filozofikus színtelenség. Az Atreida-mítosz és az egzisztencialista filozófia találkozása Sartre hibridszínművében. Illetve a Maladype előadásában. Ebben a dilemmában – érzékiség versus didakszis – ülünk és figyelünk egy órán keresztül. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
COOLIDGE-BÓL IS MEGÁRT A SOK Fehér lótusz 2. évad / HBO
Míg a Fehér lótusz első évada egyetlen csettintéssel rántotta ágyba nézőjét, és aztán mindenfajta erőlködés nélkül képes volt partnerét flow-ban tartani, a második évad inkább csak egy hosszan elnyújtott, sekélyes hook-up-ra emlékeztet. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
MESE A SÖTÉT ERDŐRŐL ÉS A SÖTÉT VALÓSÁGRÓL ART-RAVALÓ: Testvérek / Kesztyűgyár
Az ART-RAVALÓ projekt Schermann Márta vezetésével öt esztendeje hoz létre színházi előadásokat, évadonként egyet-egyet, állami gondoskodásban felnőtt fiatalok közül kiválasztott kis csoportokkal. PROICS LILLA ÍRÁSA.
ARANYKOR NÉLKÜL Kék lagúna / Dollár Papa Gyermekei, Trafó
„A négy, végig meztelen, egymáshoz finomabb és kevésbé finom módon viszonyuló férfiszereplő testbeszéddel és hangokkal érintkezik egymással, mozgásuk, viselkedésük ketrecbe zárt majmok világát idézi. Tetteik, meg-megszakadó, ismétlődő játszmasorozatuk egyszerre lehetne sűrítménye hétköznapi nexusainknak, cselekvéseinknek, világeseményeknek.” PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
„VALAHOGY NAGYON SZIMBOLIKUS A TÖRTÉNET” Beszélgetés a Túlságosan vékony falak alkotóival
Az amerikai Gabby Pepito sztoriját 2021 nyarán úgy követték százmilliók világszerte, mint egy true crime sorozatot. A történetből Bódi Zsófia, Horváth Panna és Georgita Máté Dezső Túlságosan vékony falak címmel készített előadást, melynek premierjét március 17-én tartják a Trafóban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
EGY SZIGET, AHOL A MŰVÉSZET SZABAD Théâtre du Soleil: L’Île d’or / Párizs
„Valóban létezik az Arany Sziget? Merre található? Ez alkalommal Japán vizein. Igen, létezik. És nem először. Többször létezett már (és még fog is) csillagjaink és katasztrófáink hosszú krónikája során… A Szigetre megyünk, ami száműzetésnek tűnhet, ám valójában menedék és újrakezdés.” HORVÁTH PATRÍCIA ÍRÁSA.
A GONDOLAT MINŐSÉGE Kőhalmi Péter: Erdély Miklós
Az intézményesülés minden formájától tartózkodó Erdély Miklós nem csak a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb alakja, hanem olyan mester, alkotótárs, akinek munkája egyetemes jelentőségű. Kőhalmi Péter monográfiájának a megjelentetése a 2018-as Optimista kiállítás óta váratott magára. MARTINCSÁK KATA RECENZCIÓJA.
HOSSZÚ HARAG HIÁNYÁBAN Bertolt Brecht–Paul Dessau: Kurázsi és gyerekei / Budaörsi Latinovits Színház
„Azt mondod, meghalok?” – kérdi az őrmester az őt mustráló Kurázsitól. Szembesülve az előadással, a néző is felteszi magában a kérdést. Azt mondod, csúnya vége lesz? Mert tehetetlenek vagyunk? Hát, nagyon úgy néz ki. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
EGY DISZKREPANCIA MEGHALADÁSA Tromba Veneziana / Müpa, Régizene Fesztivál
A rangos Boroszlói Barokk Zenekar (Wrocławska Orkiestra Barokowa) és Boldoczki Gábor trombitaművész együttműködésének volt igen élvezetes gyümölcse az általuk adott hangverseny február 24-én a Müpában, a Régizene Fesztivál keretében. MALINA JÁNOS CIKKE.
„KIMONDTUNK VÉGRE VALAMIT, AMI AZ IGAZSÁG” Beszélgetés Szabó Rékával
Húsz év működés után a Tünet Együttes megszűnik: az alapító-társulatvezető Szabó Rékával árnyalatlan kijelentésekről, a döntési mechanizmusok átláthatatlanságáról, és arról is beszéltünk, hogy mitől könnyebbült meg a búcsúlevél nyilvánosságra hozatala után. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.