„EZ NEM ÜZEM, EZ MANUFAKTÚRA” Markó Róbert, a Kabóca Bábszínház igazgatója
Mert nagyot álmodni már a pályázatában is Markó Róbert: a világ legjobb bábszínházát fogja megcsinálni Veszprémben. A Kabóca Bábszínház vadonatúj épülete, a városvezetés bizalma, némi pénz már megvan, a stáb nagyjából felállt – jövőre az előadásoknak kell bizonyítani. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA.
BATMAN A MÁTRIXBAN Francis Ford Coppola: Megalopolis / 77. Cannes-i filmfesztivál
Az idei cannes-i fesztivál leggrandiózusabb mentális és kinematografikus kompozíciója a legnagyobb bukás is lehet egyben. Coppola önmagát is felemésztően ambiciózus, filmtörténetet és történelmet félelmetes vízióban egybeolvasztó opusza észbontó filmélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BELŐLED ÉLEK Hörcher Gábor: Emma és Eddie: A képen kívül
Webkamera előtt színlelt orgazmusok, díszcsomagolásban postára adott használt bugyik, nemi betegség és végtelen exhibicionizmus: Hörcher Gábor dokumentumfilmje első blikkre egy OnlyFans modellpár munkájába ad kendőzetlen betekintést, ám hamar világossá válik, hogy a kamera valójában egy velejéig toxikus kapcsolat mindennapjait rögzíti. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
IDEOLOGIKUS POTPOURRI Budafoki Dohnányi Zenekar
Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, az Angelica Leánykar és a Honvéd Férfikar Gyöngyösi Levente Istenkép című, Szőcs Géza verseire írt kantátáját adta elő a Zeneakadémián január 27-én. Tanulságos délelőtt volt. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA.
KÉT DECI VEGYES Budbudas, Waldeck (A) – A38
Kezdjük tán azzal, hogy a Budbudas a budapesti zenei élet egyik legfurcsább, ugyanakkor legüdítőbb képződménye. MINEK KRITIKÁJA.
KIADÓS EMLÉKEK Révay Mór János emlékiratai
A Révai Testvérek a honi könyvkiadás legendás firmája volt. Révay Mór János, a serény és lovagias üzletember 1920-ban jelentette meg irodalomtörténeti érdekű memoárját, amelynek két vaskos kötete reprint kiadásban látott újólag napvilágot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
BEVERT SZEMŰ MESEHŐSÖK Zuhanórepülés – Novák Erik filmje
Ha egy test tehetetlenül hánykolódik a tengeren, eljön a pillanat, amikor egy hullám felkapja, és a sziklának vágja. TEGYI ENIKŐ KRITIKÁJA.
LEHMANN ÚR ÉS A KONTEXTUS Berlin Blues – Budapesti Kamaraszínház
Forgóajtón át jutunk a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Súdiójának apró nézőterére – „egyesével tessenek, mert beszorulnak!” -, amely erre az estére blues-kocsmává alakult, asztalokkal, bárpulttal, a komplett zenekarnak felállított dobogóval, sőt, galériával. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
A NAGY KALANDOZÓ Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band: Aven Shavale
Külcsín és belbecs nem minden esetben találkozik. A Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band új lemeze, az Aven Shavale viszont pontosan olyan, mint amilyet a borító képei ígérnek. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
ZICHY MIHÁLY, MINDEN OROSZOK ILLUSZTRÁTORA Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” / Nemzeti Galéria
Theophile Gautier döbbenten fedezte föl a magyar festőművészt Moszkvában: meglátta valahol egy képkereskedőnél egy festményét és meg akart ismerkedni vele; beleszeretett a művészetébe és Párizsban ő tette cikkeivel világhírűvé. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA.
TÖRTÉNELMI TÉRERŐ Katona József: Bánk-bán – Krétakör Színház
Nem éppen drámai alkat a magyar. Az indokok között kedvtelve idézzük a 19. századi gyökerek hiányát: Vörösmarty, Madách és Katona egy-egy játszhatatlannak mondott művével kimerül nemzeti drámairodalmunk. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
PANNON BÁBSZÍNHÁZ Kovács-Mohácsi-Mohácsi: 56 06 / őrült lélek, vert hadak – Kaposvár
A hazai kritikaírást is szokatlan feladat elé állította a nagy port kavart kaposvári előadás, a Mohácsi-testvérek tiszteletlen tisztelgése 1956 előtt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
Hirdetés
SZERELEM, SZERELEM, ÁTKOZOTT… Shakespeare: Romeo és Júlia – KOMPÁNIA
„Júlia felébred a kriptában, s a bontakozó őrület fátylán keresztül végignézi saját történetét.” A sejtelmes mondat a műsorfüzet tartalomismertetőjéből való – s noha a kezdő jelenet be is váltja a fenti ígéretet, tomboló őrületre, kriptahangulatra nem kell számítani. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
SZTORIBAN VAGYUNK Térey János: Asztalizene / Radnóti Színház, POSZT 2008
Ironikus közhelyparádé, líraian áthevített örök és időszakos emberi ócskaság, valamint fád jelenünk gunyoros koturnusra állítása a Radnóti színpadán. Az Asztalizene előadása ritka mulatság. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
SZÁMOK, IDŐKÉPLETEK Mándy Ildikó: Öőt; Időtolvajok
Az idei Alternatív Thália Projekt nyitónapján Mándy Ildikó két korábbi koreográfiája vendégeskedett a Thália Új Stúdiójában: az Öőt és az Időtolvajok. Kínai számmisztika és időlabirintus egy estén. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA.
KÁPRÁZAT Frenák Pál Társulat: Apokalipszis-Frisson
Csirkefej, gázálarc, kényszerzubbony, piros festék: az Apokalipszis kelléktára Frenák-módra. Az Apokalipszis-Frisson lenyűgöző, kegyetlen előadás, erős és emlékezetes. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
VADÁSZAT SzólóDuó Fesztivál, 2008
A SzólóDuó Fesztiválra egyértelműen vadászni megy az ember, és nem kell negyven vadról álmodozni, bőven elég egy. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
„VÁRJUNK MÉG EZZEL, TAMÁS” Cseh Tamás. Bérczes László beszélgetőkönyve
Az életinterjúknak általában létezik egyfajta bejáratott, lineáris menetük. Bérczes László és Cseh Tamás, noha időrendben rajzolják föl a pályaképet, mégis eltérnek a bevált sémától. Jó okkal teszik. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.
VIHAROS KRITIKÁK Osztrovszkij: Vihar / Maladype-Bárka – POSZT 2008
A kritikusokat szemmel láthatóan leginkább maga a választás lepte meg: az egyedülálló rituális színházával nevet szerzett Balázs Zoltánnak Ghelderode, Genet vagy Ionesco után vajon mi keresnivalója van a XIX. századi orosz realizmus jelesénél, Osztrovszkijnál? JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
IDŐ, JEL, KÉP Vékás Magdolna retrospektív kiállítása a Mai Manó Házban
A negyvenen felüli látogatókat először is némi hidegrázással csapja meg a hetvenes-nyolcvanas évek kilátástalanságának fullasztó levegője Vékás Magdolna fotóművész Harminc év című, izgalmas belső utat fölrajzoló retrospektív kiállításán, a Mai Manó Házban. TEGYI ENIKŐ KRITIKÁJA.
ARKANGYALOK ÖSSZEESKÜVÉSE A Holmi Nyugat-száma
„A Nyugat nekünk magyaroknak a reformkor után a legnagyobb erkölcsi és szellemi megújulásunk” – írja Ottlik Géza egyik esszéjében. Az 1908-ban indult folyóirat idén száz éves. Erre emlékezik a Holmi legújabb, januári száma. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA.