Már a története is regényes, elvégre a számtalan műfajban otthonos csellista Márkos Berci és a veterán dj Titusz alapította – utóbbi már réges rég kiszállt, helyette mások taszigálták a lemezeket, néha Bootsie, mostanság meg főleg Mango, igaz ő notóriusan kerüli a próbákat s így ezúttal be is kell érnünk egy lemezjátszista nélküli zenekarral. Amit, mondhatni, alig-alig vesz észre az ember, elvégre a közreműködők így is jó alaposan telelakják a színpadot, csak győzze őket összetartani Albert, a porondmester. A Budbudas amúgy éppen a célból jött létre, hogy mintegy alkalmat adjon efféle váratlan zenei találkozásokra: ahány irányból érkeztek a zenészek, annál több mindent inkorporál magába a társulat muzsikája, azzal a nem titkolt szándékkal, hátha valami szokatlan és izgalmas születik. Jazz, (alte)rock, hiphop és elektronikus zenei hangulatok, hatások (utóbbiak főleg akusztikus előadásban – lásd d’n’b ütemek dobbal-bőgővel) kúsznak egymásba, s hogy melyikük „győz”, az a pillanatnyi diszpozíciótól, a zenészek és igen, a közönség adott formájától függ.
 Budbudas |
A zenészek listája igencsak hosszú, szinte még felsorolni is tereh, de azért megpróbáljuk, hogy érthetővé váljon a feladat: eleve két dobossal nyitnak (Hárságyi Péter, Jeszenszky György), ehhez jön még a számtalan produkciót erősítő Vajdovich Árpád basszer és egy fiatal bőgős, plusz még Márkos Albert zenekarvezető-csellista, a billentyűs Szesztay Dávid, gitáron maga az ünnepelt és a teljes fúvósszekció (Ágoston Béla és Grencsó István szaxofonon, Hans Van Fliet pozánon, no és a két szövegmondó ember: Keszég László és az aranytorkú MC Busa. Ettől a listától akár meg is ijedhetünk – ennek akár kakofónia is lehet a vége, gondolnánk naivan, de szerencsére kellemesen csalódunk, s az idő előrehaladtával egyre feszesebb, összefogottabb, dinamikusabb produkciót látunk/hallunk. S még nem is szóltunk az extrákról: Szabó Réka táncimprovizációjáról, ami szinte háttérbe szorul a sok bőszen zenélgető muzsikus árnyékában, meg a különleges alkalomra elhívott vendégvokalistákról. Bende Zsuzsa (ex-Új Nem) például egy Patti Smith-számot vezet elő, a zenekar pedig elegáns zaklatottsággal kíséri, természetesen a Kampec-énekesnő Kondorosi Gabit is hallhatjuk, s persze jőnie kell legalább egy Kontroll-slágernek (Csak egy lépés választ el) is, ezúttal – Ági híján – ének nélkül, instrumentális verzióban – már ha eltekintünk Busa perfekt beatboxolásától (tudják, amikor az MC pusztán szájával vezet elő egy kisebb zenekart).
 Klaus Waldeck |