A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott
KINEK A MÉLTÓSÁGA? A Trafó és a TÁP Színház konfliktusáról
A hatalmi pozíció automatikus kiutalása az elismert, adott esetben zsenikultuszt is élvező művészeknek jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a színházi szférán belül számos munkakör, elsősorban a háttérdolgozóké leértékelődjön, hovatovább láthatatlanná váljék. A Trafó és a TÁP Színház konfliktusa ezt is példázza. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
MINTHA-KRIMI Dettre Gábor: Tabló
Megölnek valakit, folyik a nyomozás, mégsem egy bűnügyi történet bontakozik ki Dettre Gábor filmjében, amelyet Kertész Ákos kisregénye, A gyűlölet ára alapján készített. A Tabló inkább kor- és kórkép, amelyben az elfogadás, a szeretet és a szerelem lehetne a túlélés, a megváltás módja. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
TENGERNYI KALAND Kapecz Zsuzsa: Pillantás a tengerre
Kapecz Zsuzsa legújabb kötete desszert a filológusoknak, a szemiológusoknak, a szimbólum-kutatóknak, de mindenekelőtt csemege az egyszerű olvasónak. Az édességhez azonban hab is jár: főhőssé regényesedő lírai én, romantikus szerelmekkel tarkított prózai fordulatok. SZABÓ LEA KRITIKÁJA.
EGYKÉK Gyermek – Játék II. / Kecskeméti Szórakaténusz Múzeum
A kiállítás kettészelt címe is sejteti, hogy itt nemcsak játékszerekről van szó, a magyarázó kiegészítés pedig – „Nemzedékek egymás mellett a gyermekekért” – már-már össznépi összefogást sejtet a legkisebbek vizuális környezetének javításáért. IBOS ÉVA CIKKE.
MŰFAJIDEGENEK Tünet Együttes: Alibi
Ilyen nincs, és mégis van: felszabadultan jövök ki egy kortárstánc-előadásról – gondoltam 2004-ben, miután Szabó Réka Karc című produkcióját láttam. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE.
TRENDI CUCC Török Ferenc: Overnight
Pont ilyennek képzelek egy brókert: elegáns az öltönye, tükörfényes a cipője, Mont Blanc a tolla, whisky az itala, steak az ebédje, teraszos a lakása. Ha részeg, olyan, mint a többi ember, és a frigóba teszi a telefont. De egyetlen brókert sem ismerek. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KÖPJÜNK A KÜBLIBE! Till Attila: Pánik
Till Attila sokat jár moziba. Ehhez a megállapításhoz nem kellett végigböngésznem bulvárlapok tucatjait, elég volt megnézni filmrendezői debütálását, a Pánikot. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
TISZACIPŐ Almási Tamás: Márió, a varázsló
Nincs szerencséje a magyar mozinak Franco Neróval. A szakmai hiperprofizmusáról nevezetes sztár mintha inkább társproducerként húzná össze a szemöldökét, semmint a kíméletlen kapitalista cipőgyáros képviseletében. A cím és a címszereplő is leválik a szerény közepes filmről. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
KIS MAGYAR BIEDERMEIER Varró Dániel: Szívdesszert
Mennyire örvendett, s joggal, a mai magyar költészet baráti köre pár évvel ezelőtt, mikor Varró Dániel első kötete (Bögre azúr) megjelent. MARGÓCSY ISTVÁN KRITIKÁJA.
SZABAD SZEMMEL LÁTHATÓ, ÉGI TESTEK Fortedanse – A testek felszínének esetleges állapotairól
A Közép-Európa Táncszínház egykori vezető koreográfusa, Horváth Csaba és „új csapata”, a Fortedanse tavalyi, kísérletező darabja január végén ismét látható volt a Trafóban. Jó hír, hogy mostanra teljesen kész a gigaprodukció: megérett, megrövidült, és a humora még mindig megkapó. SISSO KRITIKÁJA.
Hirdetés
VAKVÁGÁNYOK Koltai Róbert: Megy a gőzös
Hamisítatlan szórakoztató film Koltai Róbert legutóbbi rendezése, s a színészek látható élvezettel vesznek részt a bohókás játékban. Kár, hogy a filmforgatás derűje csak elvétve ragad át a jámbor jegytulajdonosokra. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
SZÁRNYAK, SZÁJKOSARAK Ágens: Deus tardat
A debreceni MODEM Leonardo kiállításán debütáló Deus tardatról elmondható, hogy igazán elegánsan ível a „le kell menni kutyába”-állapottól az éteri magaslatokig, elszántan keresgélve ezen a széles skálán az emberi lények helyét. Az Alternatív Thália Projekten vendégeskedő előadást Ágens írta és rendezte, és egy kivételes zenei kaméleon, Philipp György viszi a hátán. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.
FÖLDSZAGÚ BOHÓCBALLADA A nyugati világ bajnoka – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
Szeszfőzés indítja és zárja az előadást, ám ez a momentum nem csupán egyszerű ismétlés. Az események abszolút értéke állandó, a szögletes zárójel eltávolításával az előjelek azonban ellenkezőjükre váltanak. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
MUTATVÁNYBAN A VILÁG VII. Nemzetközi Cirkuszfesztivál
Idén hetedik alkalommal rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált, amelyen tucatnyi országból közel nyolcvan artista vett részt. A versenyprogramot háromszor láthatta a közönség, a legjobbakkal pedig negyedik alkalommal a gálán találkozhatott. PAPP TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA.
ÖTÖS ALÁ Színházi Lecke a Marczibányi téren
Nem tévedett az sem, aki színdarabnak vélte a Marczibányi téri Művelődési Központ Színházi Lecke című rendezvényét, és úgy ülte végig a három felvonást, mint egy egész napos, helyenként fárasztó, de alapvetően igen szórakozató, komoly előadást. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
RADIKÁLIS GICCS Artur Zmijewski videó-installációi a Trafóban
Ha radikalizmuson a gátlástalanságot és ízléstelenséget, az olcsó hatásvadászatot értjük, akkor a videó-installáció nemzetközi hírű lengyel mestere, Artur Zmijewski bemutatójának találó címe van: Radikális szolidaritás. SZÜTS MIKLÓS ÍRÁSA.
HOSSZÚ KIÁLLÍTÁS Tarr Béla: A londoni férfi
Húsz évvel a stílusteremtő Kárhozat (1988) után a nemzetközi fesztiválkörökben legismertebb, egyszersmind legelismertebb magyar filmrendező, Tarr Béla a saját farkába harapott. CSILLAG MARCI KRITIKÁJA.
JÓ MÁSFÉL FÖVENYÓRA Tolnai Szabolcs: Fövenyóra
LÁSÁTEMÍKÁNTÁRE Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony
„De nincs olyan szenvedés, ami kiváltható, katolikus vagyok, tudom, miről beszélek. Megbocsátás van, kiváltás nincs” – írja Lovas Ildikó, és ez a gondolat fűzi egybe a szabadkai lány élettörténetét Jónás Olga Csáth Géza feleségeként megélt regényével. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA.