Dömötör Tamás: Czukor Show / 41. Magyar Filmszemle
2010.02.09.

Bár a színházi közönség hamarabb találkozott a Czukor Show-val, mint a mozinézők, ők sem szimpla adaptációt vagy színházi utóérzést kapnak. A kiindulópont azonos, de a hangsúlyok mások: kibeszélő-show variációk egy Füst Milán-témára. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.

Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből
A 2007 novemberében bemutatott előadás atmoszféráját a színház és valóság viszonyának ingoványos határhelyzete teremtette meg (kritikánk az előadásról itt olvasható - a szerk.). A nézők a kibeszélő show néző-statisztái voltak, akiket – akár akarták, akár nem – az igazi, vagyis munkáját végző, tévéműsorból kölcsönzött animátor egrecíroztatott, alkalmasint alázott. Ettől a kibeszélő- és békítő műsorok dramaturgiáját kiválóan ismerő néző is bizonytalan helyzetben érezhette magát. Hasonlóan, mint az ilyen show-k szereplői, akik a stúdióba belépéskor nem tudhatják, hogy mi történik velük pár perc múlva, és akik a műsorban való szerepléssel egyszersmind emberi méltóságuktól is megfosztatnak. A valódi animátor szerepeltetése színházi szempontból nem tűnt szerencsésnek, hiszen jelenléte épp a színház játékszabályait számolta fel; a show-műsor forgatásának keretei között kibontakozó szomorú családi történet ugyanakkor épp a keretnek köszönhetően válhatott megrázóvá. Az eredeti Füst Milán-drámából csak a váz maradt, mégis tökéletes alapanyagnak bizonyult a kibeszélő show-hoz, így a média működési mechanizmusára több szinten reflektáló előadás finoman arra is utal, hogy a dráma (mint irodalom) csak a nagy szórakoztató gépezet részeként tekinthető működőképesnek, csak így tarthat számot érdeklődésre.

 

A mozinéző helyzete a színházihoz képest kifejezetten kellemes: nem kell felszólításra érzelmi reakciókat produkálnia, senki sem zaklatja, voyeur és beavatott lehet, azzal az illúzióval, hogy egy kibeszélő-show forgatásának kulisszatitkait láthatja. A film kerettörténete szerint a forgatás különleges alkalom, mert a producernél (a vártnál egy nappal hamarabb érkező) svéd filmesek vendégeskednek, akiktől természetesen anyagi támogatást remélnek, az adásnak tehát nagyon jól kell sikerülnie. A Ma rendbe hozom a családomat címet viselő adás forgatását megelőzően expozíciót láthatunk: a műsorvezető és a producer reggelét, munkába sietését kísérhetjük figyelemmel, van svéd vendég-pesztrálás, statiszta-terelgetés és nézői bemelegítés (mely – amint nem mi vagyunk ennek elszenvedő alanyai – szórakoztató és mulatságos).

 

Középen Czukor Balázs
Középen Czukor Balázs
A forgatáson a háttérben dolgozó stábtagok folyamatosan kommentálják a stúdióban zajló eseményeket, nem csupán a műsorvezetőnek adott instrukciókban, hanem a vendégek állandó, mélységesen lekezelő és megvető minősítésével. A stúdió ellenszenves, nem keveset káromkodó és nem túlságosan kifinomult toleranciával megáldott dolgozói hiába képzelik magukat a tápláléklánc magasabb szintjeire, semmivel sem többek a műsorban szereplő, ezáltal pellengérre állított „vágóállatoknál”. A stáb főszereplői, a fekete terepjáróval közlekedő, kínos angolsággal kommunikáló producer (Árpa Attila), a nagy kertes házában boldog családi életet élő, feleségével gügyörésző, fehér Audis műsorvezető, Czukor Milán (Czukor Balázs) sem lopják a szívünkbe magukat. Nemcsak a stúdió világa, az egész közeg intoleranciát sugároz: a bedugult városban taxival utazó animátornak (Simicz Sándor) végig kell hallgatnia a taxis melegek elleni kirohanását. A stúdióban is hatalmi játszmák folynak, a stáb tagjai előszeretettel alázzák a szervezeti hierarchiában alájuk tartozókat.

 

A show-ban kibontakozó történet remek arányérzékkel kidolgozott forgatókönyv szerint adagolódik a nézőnek, sok meglepetéssel és kirobbanó feszültséggel - ahogy az egy ilyen műsorban elvárható. Az első percekben azt hihetjük, hogy a sztori az egymást évek nem látott testvérpár, Erzsébet és Gyula egymással és anyjukkal való kibéküléséről szól. Gyula élettársa, Nóra színre lépésekor változik a képlet, hiszen a kettejük kapcsolata kerül középpontba, ahol immár csak mellékszálként van jelen az anya-fiú viszony, és a párnak lakást biztosító, Nóra kegyeire reménytelenül ácsingózó Imre Béla figurája is. A fiatal Móni megjelenését követően pedig teljesen zavarossá válik a néző fejében addig összeállt kép. Egy férfi és kettő, vele együtt élő állapotos nő, akik nem tudnak tőle elszakadni. Kicsit erkölcstelen, kicsit hátborzongató. A történet azonban kibillen a szokásos mederből, és Milán egyre kevésbé képes kézben tartani a műsort. Teszi, amit mondanak neki, de nem különösebben hatják meg az események, hiszen ez is csak egy műszak a sok közül.

 

Péter Kata
Péter Kata, Szabados Mihály, Anger Zsolt, Vasvári Emese és Csonka Szilvia
A bevezető jelenetek közeli plánjait és hosszú snittjeit felváltó, forgatást jellemző képi világ remekül imitálja a kibeszélő show-k közegét, a kereskedelmi csatornák jól ismert műsorait. A műsor szereplői azonban összezavarják a valóságshow illúzióját. Erzsébet nyers és szókimondó figurája Péter Kata alakításában bármely hasonló műsorban elképzelhető. Szabados Mihály Imre Bélája jól kitalált karakter: teszetosza pipogyasága, körülményeskedő stílusa, tudálékosan abszurd nyelvhelyességű mondatai nevetséges figurává teszik. Csonka Szilvia Mónikája bátortalan és befolyásolható, talán most teszi meg első igazán önálló lépését. Vasvári Emese Nórája, csöndes, kissé neurotikus, teli bánattal és elfojtásokkal, szájbiggyesztései, hajsimításai óriási belső feszültséget jeleznek. Alakítása olyan kifinomult, hogy karaktere nehezen képzelhető el egy hasonló műsorban. Az egészen jó ízlésről árulkodó öltöny kicsit felülpozícionálja Gyulát, akihez egy pulóver talán jobban illene. Anger Zsolt remek alakításában az orvosi egyetemet otthagyó nyomdász hallgatagsága és elfojtott agresszivitása ellenére is összetett, titokzatos személyiség.

 

A svéd stáb (Forrás: magyarfilmszemle.hu)
Jobbra: Árpa Attila (Forrás: magyarfilmszemle.hu)
A rendező ragaszkodott igazi szereplőkhöz is (Árpa Attila vagy a nyomozó alakjában feltűnő Doszpot Péter), a show meghívott vendégei mégsem tűnnek igazinak. Ez a színházi előadásban izgalmas momentum – hiszen tudjuk, hogy színházban vagyunk –, itt azonban nehézségnek hat. A szereplők szerethető, izgalmas karakterek, egyáltalán nem olyan hétköznapiak és közönségesek, mint amennyire azt a stáb gonoszkodó beszólásai alapján gondolhatnánk. Nem működik az a furcsa viszolygás, amit az ilyen műsorokban érzünk – itt nem arról van szó, hogy a szereplők a tévés szereplés bűvöletében feladják méltóságukat, miközben a média kiszolgáltatottjaivá válnak. Itt a szereplők nem áldozatok, hanem inkább hősök, akikre kíváncsiak leszünk, akiket meg akarunk érteni. Észrevétlenül elkezd működni a Füst-dráma, mely érdekesebb a talk show-nál.

A tragédiát követően a szipogó svéd hölgy levonja a tanulságot a kétségbeesett producernek. A műsor mocskos és undorító, túlmegy mindenféle határon. És meglepő fordulattal folytatja: „fucking good”. A zaklatott műsorvezető pedig hazaérkezésekor kidobja a taccsot, majd a fürdőszobába rohan és fogat mos. El akarja felejteni, ki akarja mosni magából a történteket, de akár kezeit is moshatná, hiszen ő nem hibás a történetben. A show csupán felgyorsítja azt, ami egyébként is megtörtént volna. Fél óra alatt több érzelem sűrűsödik benne össze, mint a svéd tévében fél év alatt. Ez a közép-kelet európai látlelet. The show must go on.

Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait a 41. Magyar Filmszemle gyűjtőlapon olvashatják.

Vö. Gyárfás Dóra: Mert övék a hatalom 
Götz Eszter: Mészárszék minden délután 
Harmat Eszter: The show must go on? 
valuska lászló: A Mónika Show népe és királyai 
Margitházi Beja: Hölgyeim és uraim, tálalva! 
Papp Sándor Zsigmond: Minden jót, Mónika! 
Lavicska Zsuzsanna: Elmónikázott show 
- ts -: A tévéelnök emberei 
Báron György: Boldog-boldogtalanok 

Cím:  Czukor Show,  Rendező:  Dömötör Tamás,  Forgatókönyv:  Dömötör Tamás,  Operatőr:  Tóth Widamon Máté,  Zene:  Eppel Soma,  Vágó:  Lenkey Richárd,  Hang:  Juhász Róbert,  Díszlet:  Pintér Réka,  Jelmez:  Makány Márta,  Producer:  Mátis Inez,  Pusztai Ferenc,  Szereplők:  Anger Zsolt,  Árpa Attila,  Csonka Szilvia,  Czukor Balázs,  Péter Kata,  Simicz Sándor,  Szabados Mihály,  Vasvári Emese