Hirdetés
Ami két éve még csak egy kedves kis kézikönyv jópofa és patinás felduzzasztásának indult, az előző rész sikere miatt ötrészes (!) mozisorozattá varázsolódott. KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA.
Mivel Michale Myers most újabb folytatásban találkozik a vásznon Laurie Strode-dal, a mozik műsorukra tűzték az alapfilmet is. Kedvcsinálás, nosztalgiázás a cél, vagy esetleg John Carpenter 1978-ban készült alapműve, a Halloween – A rémület éjszakája képes arra, hogy az évtizedeken átnyúlva ma is megszólítsa nézőjét? VÍZKELETI DÁNIEL ÍRÁSA.
Hirdetés
Az orosz (avagy az emberi) lélek mélyebb bugyraiba kalauzolja nézőit ez a drogos drámának álcázott tisztulástörténet, melyben egy főiskolai irodalomtanár barangolja be Vlagyikavkaz utcáit és játszótereit kínzó gondolatai társaságában. CSILLAG MARCI KRITIKÁJA.
A francia fúziós film legeltökéltebb (el)követője újabb kísérlettel gazdagította kétes elismertségű életművét. Assayas Boarding Gate-je B-filmes lendülettel vászonra vitt nagytérségi thriller, leltározás a globális klisétárban. CSILLAG MARCI KRITIKÁJA.
Shane Meadows a Titanic rutinos utasa: 1998 óta ötödször tért vissza a fedélzetre. Ezúttal a díjhalmozó Ez itt Angliát hozta magával; egy elsőrangú filmet a magányról, a felnőtté válásról, a csordaszellemről, a toleranciáról, meg arról, hogy a szkinhedek is emberek. Vagy mégsem? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A Titanic utolsó napján nagyot merített a Japán Tengerből, s búcsúként lejátszott a szekció hat filmjéből tizenötöt. Igen: az egyik magában foglalt tizenhárom rövidfilmet. KOVÁCS BÁLINT BESZÁMOLÓJA.
A Titanicon a dokumentumfilmek válogatása fénylő csúcsokat és nyomorúságos mélységeket jár be; köztes árnyalatokkal nemigen találkozni. Sikerreceptek, eredetiséggel csak ritkán fűszerezett biztonsági játékok ezek: szárnyaló sztárokkal és szárnyaszegett hősökkel a mélyvilágból. HALÁSZ GLÓRIA ÍRÁSA.
A Francia zátonyok szekcióban a világ legszomorúbb melegfilmjeire lehet rábukkanni. Nem elég, hogy senki nem szeret senkit, a szex pedig mindig pénzbe kerül, és még az AIDS is ott van ráadásnak. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA.
Családon belüli véres vendetta, majd hirtelen megbékélés, közben a kopottas tapétán foltokban mállik a vidéki Amerika képe. Aztán egy tucat folyton dalra fakadó, marcona katona, akik az első világháború borzalmai közepette vágnak át Franciaországon. A két filmben összesen két puskalövés dördül el. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Szélborzolt és porzón szárazra sütött, párhuzamos, mégis egymás mellett terméketlenül a semmibe futó, kereszteződő, de soha nem találkozó utakról, kívül és belül zöttyenő utazásokról festenek képet a mexikói mozaikdarabkák. HALÁSZ GLÓRIA BESZÁMOLÓJA.
Nem meglepő, hogy a Világkörüli út elnevezésű szekció a Titanic legnépesebbje: a kereken egy tucat film nem skatulyázható be a többi tematikus csoportba, és az itt helyet kapó mozik valóban a világ minden sarkából érkeztek Budapestre. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
Hirdetés
A Titanic Tajtékos napok szekciójának filmjeit egy dolog biztosan összeköti: rendre kódorgó, magukra hagyott gyerekek bukkannak fel bennük, akik koraérett rezignációval próbálnak szülő- és családpótlékokat keresni maguknak. Hol sikerrel, hol meg kevésbé. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA.
Izland és Argentína: a mozilátogató fejében egyikhez sem krimik vagy thrillerek címei kapcsolódnak először. A Titanic Filmfesztivál bűnügyi szekciója, A bűn mélységei mindenesetre kísérletet tesz ennek megváltoztatására – több-kevesebb sikerrel. KOVÁCS BÁLINT CIKKE.
A 2008-as Titanic Filmfesztivál talán legígéretesebb szekciója a Japán tenger, melynek első két filmje egy idehaza jószerével ismeretlen, külföldön viszont tisztelt rendező, Nobuhiro Yamashita munkája volt. Nem csobbantak túl nagyot a tengerben. KOVÁCS BÁLINT ÍRÁSA.
Film az öröklétről, egy másik a tizenkét éve a debreceni menekülttáborban „felejtett” pszichiátriai kezeltekről, s az üzbég vándorcirkuszosokról szóló alkotás. A dokumentumfilmesek nem kifejezetten a holland társadalomról szóló témákkal mutatták fel magukat. SISSO ÍRÁSA.
Megölnek valakit, folyik a nyomozás, mégsem egy bűnügyi történet bontakozik ki Dettre Gábor filmjében, amelyet Kertész Ákos kisregénye, A gyűlölet ára alapján készített. A Tabló inkább kor- és kórkép, amelyben az elfogadás, a szeretet és a szerelem lehetne a túlélés, a megváltás módja. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
Pont ilyennek képzelek egy brókert: elegáns az öltönye, tükörfényes a cipője, Mont Blanc a tolla, whisky az itala, steak az ebédje, teraszos a lakása. Ha részeg, olyan, mint a többi ember, és a frigóba teszi a telefont. De egyetlen brókert sem ismerek. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Till Attila sokat jár moziba. Ehhez a megállapításhoz nem kellett végigböngésznem bulvárlapok tucatjait, elég volt megnézni filmrendezői debütálását, a Pánikot. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Nincs szerencséje a magyar mozinak Franco Neróval. A szakmai hiperprofizmusáról nevezetes sztár mintha inkább társproducerként húzná össze a szemöldökét, semmint a kíméletlen kapitalista cipőgyáros képviseletében. A cím és a címszereplő is leválik a szerény közepes filmről. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Hamisítatlan szórakoztató film Koltai Róbert legutóbbi rendezése, s a színészek látható élvezettel vesznek részt a bohókás játékban. Kár, hogy a filmforgatás derűje csak elvétve ragad át a jámbor jegytulajdonosokra. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.