Sajdik 1993-ban rajzolt egy hatalmas tablót Agatha Christie emlékének, amelyen hetvenhétféle bonyolult, kiszámíthatatlanul lassan, de szükségszerűen bekövetkező kivégzési mód található. Mindegyik horrorisztikus, mégis szórakoztató, erre mondjuk, hogy karikatúra, esetleg szatíra. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Szegény Déry Tibor legalább egy (az éterben végtelennek tűnő) percig nyögdécselt tehetetlenségében a vele készült rádióinterjúban azt a nem túl okos kérdést hallva Tihanyi Lajosról, hogy fontos-e, hogy egy kép hasonlítson. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
„Jól olvasódik” – írta Szerb Antal 1937-ben kelt lektori jelentésében Örkény Félálom című regényéről, s tán maga sem sejtette (bár ki, ha ő nem), hogy az életmű befogadása ennek jegyében zajlik majd végig. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Az elmélet felől nézve az art deco olyan, mint az angolna, szinte megragadhatatlan, ugyanis ellentmond mindennek, tán még önmagának is. Ebből következően definíciója olyannyira zagyvának tűnik, hogy mellette bármely avantgárd meghatározást gyermekversként taníthatnánk. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Ha nem lett volna barátja Petőfinek és nem festett volna róla képeket, akkor vajon mennyire lenne ismert Orlai Petrics Soma a közönség előtt? Valószínűleg semennyire, pedig úttörőbb volt a maga korában, mint jobban számon tartott követői. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Az Armel Operafesztivál legjobb produkciójának címét elnyerő előadás valóban koherensen működött, ám az alapkoncepció, vagyis a piros bohócorr dekódolhatóságát mi mégis túl könnyűnek találtuk. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Már megint a gender, sőt genderqueer, és újra a lengyelektől, ám a tavalyi hajcihővel szemben ezt a mostani kiállítást botrány nélkül, normális kulturális jelenségként hagyják megtörténni az ellendrukkerek. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A mail art, amikor a 60-as években beindult, egyfajta elhatárolódást (is) propagált a pénz mozgatta hivatalos művészeti piacokkal szemben egészen addig, amíg be nem vitték a galériákba. Most például anyai ágon a legautentikusabb helyre, a Bélyegművészeti Múzeumba. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
A kiállítás felé haladva kissé zavarba ejtő az Iparművészeti Múzeum aulájának intenzív architektúrája, ám ez csak addig tart, amíg bele nem nézzük magunkat az első műbe. Attól kezdve már mindegy, hol vagyunk, mert Lugossy Mária szobrai egyszerűen kitisztítják maguk körül a teret. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Ajánlom e könyvet azoknak, akik azt hiszik magukról, hogy autentikus, öntörvényű személyiségek, és azoknak, akik saját, befolyásmentes meggyőződésüktől vezérelve, szabad akarattal vásárolják össze a legkülönfélébb kacatokat. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Szegeden, a Széchenyi téren van egy öreg platán, amelynek az egyik magas, göcsörtös ága – ha jó szögből nézzük – kiad egy vaddisznófejet. Nagyon sok évvel ezelőtt mutatta meg nekem valaki, és azóta sosem látom egyszerű faágnak. Valahogy így van ez az optikai trükkökkel is. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Zolának van egy regénye, a Hölgyek öröme, amelynek egy divatáruház a(z egyik) főszereplője. A műből nincs idézet a PIM TeXtúra című kiállításában, a címadó címet csak a Zoób Kati érintésétől életre kelt vásznak és csipkék susogták. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Az alternatív színház közönsége arról ismerszik meg, hogy hihetetlenül fegyelmezett – se celofán zacskó, se otthagyás, csupán koncentrált figyelem és kitartás -, mert legalább olyan elkötelezett, mint a játszók. IBOS ÉVA BESZÁMOLÓJA.
Nincs jobb nyáresti időtöltés annál, mint hűsöléssel egybekötött könnyed műélvezet reményében beülni a szellős szabadtéri színház nézőterére. De mi van akkor, ha a langymeleg fellázad, és az időjárás szembemegy a társulat és a közönség óhajával? IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Nemrégiben riportot közöltünk a szegedi eseményekről – most a fejleményeknek jártunk utána. IBOS ÉVA ÍRÁSA.