Hogy milyen a holland képzőművészet ma, Rembrandt után négyszázötven évvel, arról fogalmat alkothatunk a Trafó Galériában, ahol most három fiatal vendégművész(nő) lazán elegáns kiállítása látható. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A fast food pucér, nem jár vele sok kellék, csak egy szalvéta, komplikáltabb esetben tányér, tálca és evőeszköz, lehetőleg műanyagból. A slow food-ot lehet öltöztetni, és akkor nem csak ráérősen, de élvezettel lehet étkezni. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Robert Capa 1931-ben elhagyta Magyarországot, majd hamarosan Európát is, hogy Amerikába menjen. 2009-ben „hazatért” 985 fotója révén, így holtában mi (is) törődünk vele, ám nem mindig sikerül elkapni a rá jellemző minőséget és bátorságot. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Átugratni az üveghegyen, békából királyfivá válni – ez ma már bármilyen filmben bárkinek megy, köszönhetően a digitális technikának, ám sokáig ilyet csak a rajzfilm tudott produkálni. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Harmincnégy kép nem sok, a tárlatban mégis benne az életmű, de nem a rendezés, vagy az átfogott időtáv okán, hanem, mert Anna Margit összetéveszthetetlen. Ha csak egyetlen műve lógna a falon, abból az egyből is kisütne egyéni hangja, festészetének különös súlya. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Nem királylányos, és nem is rémséges, nincs benne főgonosz, se ártatlan jóság, egyszerű, mai történet egy nem túl originális csavarral, viszont tele van az ABBA együttes számaival, s ez meghozza az elsöprő sikert. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A magány nem egy és oszthatatlan, hanem (még akkor is, ha egy) tovább osztható, például magánügyire és generálra. Fürjesi Csaba képein az utóbbira. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Kiből lesz gyűjtő, hogyan válik vérbelivé, milyen vásárlási technikákat alkalmaz, s végül a kollekció eléri-e azt a szintet, hogy képeivel hozzá tud járulni a kérdéses művészek árnyaltabb megítéléséhez? IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Itt a folytatás: a Szépművészeti Múzeum a négy évvel ezelőtti reneszánsz kiállítás után a barokkal folytatja az (össz)itáliai festészet bemutatását. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Van abban valami, hogy a Bambi megjelenésekor fellázadtak az osztrák vadászok. Akkor a könyv elveszített egy potenciális olvasói réteget, ám a kieső vadászcsemeték lelkesedését most az új magyar fordítás egy másik csoport szimpátiájával pótolhatja, az erotománok remélhető érdeklődésével. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Körömpörkölt és sör, porszívó és nyeremény-hétfő, mama mindig mosogat, apa, most ne pörögj be! Ezek a hétköznapi szavak és kifejezések mind benne vannak Szabó T. Anna gyermekverseiben, mégsem tűnik el belőlük a ritmus, a játék, és a könnyedség, amit Kárpáti Tibor illusztrációi illőn támogatnak. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Pár éve, egy olasz lakberendezési magazint lapozgatva – az elvárhatóval ellentétben – nem a kanapék láttán, hanem a formatervezett csaptelepeknél gyökerezett földbe a lábam. Így az „olasz design” szókapcsolat hallatán még ma sem a Ferrari, hanem a vízcsap jut először az eszembe. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A könyv címét ódivatúnak és szentimentálisnak éreztem, tartottam tőle, hogy a bővebb kifejtés is ezt a stílt követi. Szerencsére az idegenkedés hamar múlt, mert a szerző napi gyakorlatban szerzett tapasztalatai egyre meggyőzőbbé tették, hogy a meséken keresztül magunkat tanulmányozzuk. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Somogyi Szilárd rendező a premier végén kiállt a színpadra és elmondta, hogy most egy tandrámát láttunk (nem ezt a szót használta), és bízzunk, mert ezután jó lesz minden! IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
A darabban ez a mondat szó szerint elhangzik, csak épp nem kérdő módban. Ekkor már majdnem az előadás végén járunk, s már régóta azon törjük a fejünket, hogy tényleg az eredeti librettó a bugyutább? IBOS ÉVA KRITIKÁJA.