Bodó Viktor A csoport című rendezése a 6SZÍN Teátrumban elsősorban ismeretterjesztő előadás, amely rengeteg függőséggel kapcsolatos fontos tudnivalót lajstromoz, és közben kikacsint a nézőre is, mintha csak azt kérdezné: ugye, veletek sincs minden rendben ezen a téren? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Bagossy Bálint első színházi rendezése Thomas Bernhard Irtás című szövegének izgalmas újraértelmezése a Trafó Klubban. Önvádról, a bernhardi mondat erejéről és Zsótér Sándor színpadi jelentéseiről beszélgettünk vele. KISS LÓRÁNT INTERJÚJA.
Rendezőink nem túl gyakran nyúlnak lengyel darabokhoz, többek között ezért is örvendetes a Katona József Színház vállalkozása. Meg azért is, mert Stanisław Ignacy Witkiewicz, Zsótér Sándor és a társulat találkozásából remek „formista”, „katasztrofikus” „szürkabaré” született. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
„Azt mondod, meghalok?” – kérdi az őrmester az őt mustráló Kurázsitól. Szembesülve az előadással, a néző is felteszi magában a kérdést. Azt mondod, csúnya vége lesz? Mert tehetetlenek vagyunk? Hát, nagyon úgy néz ki. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Fekete Ádám rendező és író új előadására készül a Trafóban. A játszók összeválogatása legalább annyira meglepő, mint az előadás vállalása: a Moby Dick, a fehér bálna című Melville-regénynek színpadi adaptációja. Mert hát végül is: mit is keresne egy bálna a színpadon? PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.
Gyorsan nyugtassuk meg, egyben korbácsoljuk fel a kedélyeket: a székesfehérvári Vörösmarty Színházban Zsótér Sándor rendezésében bemutatott Pisztácia és mogyoró nem egy újonnan felfedezett Werner Schwab-darab. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
Apáknak és fiúknak közös programként is ajánlja első rendezését, a Manna bemutatójaként szeptember 12-től a Trafóban látható Kereki című előadást Georgita Máté Dezső. Bár fizikailag nincs jelen, az elhunyt nagyapa is szereplője a három generáció találkozásáról szóló történetnek. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
Csak azért, mert bizonyos kérdések túlságosan kényesek vagy súlyosak, még beszélnünk kell róluk. Ezt teszi maga a színház is, történeteket mesél, néha olyan dolgokról, amiket nem akarunk meghallani. BÁLINT ZSÓFIA ÖSSZEFOGLALÓJA.
Színházi gyakorlatát, majd még egy rövid időszakot a Szputnyik társulatánál töltötte, egészen annak megszűnéséig. Több független társulatnál is dolgozott, majd a Vígszínházhoz szerződött. Pályakezdésről, váltásokról, szerepekről beszélgettünk Bach Katával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Az Arvisurában töltött hőskorra élete talán legboldogabb időszakaként emlékszik vissza Scherer Péter, aki az elmúlt évtizedben újra az ötvenéves Szkéné Színház meghatározó alkotói közé tartozik mint a Nézőművészeti Kft. egyik vezetője. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
Hogyan lehet tizenegy év után újrakezdeni a pályát, átalakítani, majd hozzáalakítani az életet, miközben a „teljesen más” is részben a kényszerből otthagyottat idézi? Csombor Terézzel, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művészével beszélgettünk. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
Zsótér Sándort felkeresi a lakásán Stork Natasa. De azt is mondhatnánk, hogy van egy rendező, akit meglátogat egy színész, csokit és pisztáciát visz, de nála van Pilinszky János Beszélgetések Sheryl Suttonnal című könyve is, próbálni fognak. CZENKLI DORKA KRITIKÁJA.
A Bálint András helyét átvevő Kováts Adél egyszerre ígérte a hagyományok megtartását és a megújulást, a „vérfrissítést”, pályázatában nyilván szándékosan használta a „megőrizve meghaladni” kifejezést. PETHŐ TIBOR ÍRÁSA.
„Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egész napi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra” – írja a Dollár Papa Gyermekei előzetese a Keletről, amit a Trafóban mutatnak be. Az előadásnak kevés köze van a klasszikus meséhez, és az sem biztos, hogy lesz annyira léleknyugtató. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
A pandémia jelentősen átalakította a Szegedi Szabadtéri Játékok tervezett programját is. A Dóm térre végül egy középkori moralitásjáték került: az Akárki címszerepében Zsótér Sándor. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.