Hétköznapi emberek hétköznapi történetei, de mindegyikben ott feszül a dráma. Magányról, kitaszítottságról, halálról, nehezen élhető életekről. Az elmúlt öt év írásainak gyűjteménye – róluk, rólunk. Tükör. Az Ahonnan látni az eget című kötet apropóján beszélgettünk Tóth Krisztinával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Tóth Krisztina legújabb regénye disztópia. Persze nem a jövőt olvashatjuk ki belőle, hanem a jelent látjuk általa élesen. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA.
Itt van egy új kötet, a Bálnadal, melynek versei – műfajban, témákban és versformákban – folytatni látszanak mind a lírai, mind az epikus oeuvre-t. Mégpedig összegző módon. Például egy hibrid műfajjal. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA.
A Denevér című óvodai krimiben sok olyan intézményesült probléma villan fel, amelyek mélyen, akár észrevétlenül is belénk íródtak. Amikor az anya főzési készségeit kérdőjelezi meg egy másik nő, a nagymama válaszként megrémül: valaki azt feltételezi a lányáról, hogy nem felel meg a normának. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA.
Tóth Krisztina új kötetének írásait talán a titok fűzi egybe. Titkok, rejtélyek, erőszak, megaláztatás, elfeledni és eltemetni vágyott kínos esetei a múltnak, amelyekre hol fény derül, hol nem, de sem az írások szereplőit, sem az olvasót nem hagyják nyugodni. SCHILLER MARIANN RECENZIÓJA.
Hat kortárs magyar író (természetesen nők) és tizenkét illusztrátor (-nő!) együttműködéséből született a nagy sikerű Esti mesék lázadó lányoknak folytatása, a Magyar mesék lázadó lányoknak című kötet. DÁNYI DÁNIEL ISMERTETŐJE.
Nem, nem lett dráma. Novella ez inkább, nagynovella vagy kisregény az élet kényszerű továbbadásáról s az asszonyi agyonverhetetlenségről, mely érték ugyan, bár errefelé az is fájdalmasan hiábavaló. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
Ötven vers, a kerek évforduló „ünnepe”, mely egyfajta keresztmetszete költészetének, jelzi a honnan hova tartást is. A közelmúltban megjelent Párducpompa az elmúlt évek prózájának esszenciája. És itt a Pokémon go, Tóth Krisztina első színdarabja. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Tóth Krisztina egyéb szövegeinek súlyát a kilátástalanság ábrázolása, a monotonitás és a fatalizmus megszüntetésének lehetetlensége adja, addig a mesék állandó és színes ellentmondásai mindezeknek. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.
A dél-baranyai Ördögkatlan Fesztivál úgy van kitalálva, hogy mindig vannak hívószavak, jelmondatok, vonzó nevek. Ezért bevezetőként csak annyit mondunk: Bárka Színház, Saul fia, Ukrajna, Weöres Sándor. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ.
És ha lehetett volna, isten bizony, nekiállok lovagolni is, természetesen fűzfasípot fújva. Csak hát az épp nem volt a kínálatban – ejnye, ejnye! –, úgyhogy be kellett érnem mindenféle más, egyéb Győrkőc-izgalmakkal. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA.
Szinte hivalkodóan tágas asszociációs mezőt kelt Tóth Krisztina új verseskötetének címe. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA.
Darvasi Lászlót A veinhageni rózsabokrok óta azért jó olvasni, mert csöndes megszállottsággal, néha saját maga ellenében is, tehát némi heroizmussal keresi a szép magyar mondatot. Ami természetes és hatékony, mint egy testcsel a tizenhatoson belül, telt és bársonyos, mint a ruha alatt szabadon hagyott női mell. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
A Holmi 25. születésnapján a szerkesztők arra az elhatározásra jutottak, hogy a rendszerváltás hajnalán megindult folyóiratot megszüntetik, nem csinálják tovább. Ez a szám ünnepélyes búcsú egyben, ha még az év végéig meg is jelenik majd a lap. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
Tóth Krisztina kilencvenes években játszódó novellái nem akarnak nagyobb darabokat kiszakítani a valóságból, megelégszenek egy-egy helyszűke pillanattal, egy-egy történésszerű ötlettel. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.