2000-ben jelent meg Dániában Janne Teller regénye, a Semmi, amely azóta számos országban tananyag, és alighanem az elmúlt idők legfontosabb gyerekkönyve: én A Pál utcai fiúk helyett ma már ezt adnám pubertás nebulók kezébe. KOLOZSI LÁSZLÓ INTERJÚJA.
Mielőtt bárki lázas keresésbe kezd emlékezetében, közlekedéstudományi ismeretei közt, hogy melyik lehet, merre jár a nevezetes 464-es járat, melyet Tandori többször megverselt új könyvére készülőben, tisztáznunk kell, hogy a 464-es szigorúan magánjárat. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
Ha nem tetszene, bevallanám? – tette fel magának a kérdést egy kritikus Bryn Terfel pesti koncertje után. Engem is ez a gondolat fojtogatott, mielőtt nekiláttam volna a Vargha Mihály írásaiból, rajzaiból, kézírásos céduláiból posztumusz összeállított kötet szemrevételezésének. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Legfrissebb kötetét bemutatni érkezett Budapestre Erlend Loe, akit Doppler című regénye és annak folytatása, valamint a kamaszkor nehézségeiről szóló Naiv. Szuper hazánkban is igen népszerűvé tett. A forgatókönyvéből készült Észak nyerte meg tavaly a Titanic filmfesztivált. KOLOZSI LÁSZLÓ INTERJÚJA.
Ha az osztrák krimi fogalma először fals úton Derrickhez vezet, majd a beígért zseniális nyelvi humor is elmarad, egy regénysorozat ötödik darabjánál jogosan merül fel a kérdés: eddigre már Rocky és Rambo is elfáradt, mi lehet a sorsa egy egyszerű bécsi nyomozónak? KONRÁD MÁRKUSZ ÍRÁSA.
Tézis: minden mindennel összefügg. Példa: az agytorna és az aerobik között is találhatunk párhuzamot. Bizonyíték: a Scolar kiadó gondozásában megjelent az A(gy)erobik című könyv. Quad erat demonstrandum. A tétel persze nem ennyire egyszerű. KONRÁD MÁRKUSZ ÍRÁSA.
Jól emlékszem a szúrós pillantásra, amit egy sienai fiatalember vetett rám, amikor sok évvel ezelőtt Firenze bájairól áradoztam. Bezzeg, ha korábban kezembe kerül egy ilyen útikönyv! És ez még akkor is igaz, ha itineráriumunk az 1490. esztendő városába kalauzol el. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
A történettudomány egyik legnagyobb kihívása a hitleri és sztálini diktatúrák anatómiájának feltárása és a két rezsim okozta, nemzedékeken átívelő trauma elbeszélése. TÓTH IVÁN ÍRÁSA.
Richard Tames szórakoztató történelemkönyve az Erzsébet-kori London túlélési kalauza, egyben alapmű a mai kor Londonjába látogató számára is. ZANIN ÉVA KRITIKÁJA.
Esther Kinsky német írónő, lengyel regények fordítója, magyar könyvet írt. Hogy könyve regény-e, abban nem lehetünk egészen biztosak. KOLOZSI LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Ritka dolog, ha egy terjedelmes memoár minden mondatával egyetérthetünk, ha valaki úgy mutatja be esendőségét, hogy semmiképpen nem akar ezzel érdemeket szerezni, nem tör vele írói babérokra, sőt szenzációval sem szolgál. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA.
„Végül is mi magunk döntjük el, mikor érzünk fájdalmat” – vallja az apjától tanultak szerint Trond Sander. Per Petterson Lótolvajok című regényének főszereplője szeretné ezt a gondolatot igaznak tudni és érezni. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.
Második kritikakötetében Bán Zoltán tovább színesíti azt a nagyon egyéni, sajátosan különc, a bő két évtizedes kritikusi tevékenységével maga által gondosan kidolgozott figurát, amit eddigi pályafutása során megismerhettünk. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
A detektívregény klasszikus korszaka a két világháború közötti idő volt. A modern bűnregény feszegeti a konvenciót: az erkölcsi világrend háborítatlan érvényességétől a nyomozó racionális fölényéig. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Elkötelezett, ugyanakkor elfogulatlan a design legújabban megjelent, magyar szerzőtől származó kötete; korántsem csupán nézegetésre való képeskönyv, de nem is amolyan kézen fogós, szakmába bevezetős ismertetés, ellenben kemény elméleti gyűjtemény. IBOS ÉVA ÍRÁSA.