A szegedi Móra Ferenc Múzeum a mostani kiállítás tervezése során szerencsésen talált rá az ókori Egyiptomra, mint a radikálisan pluralizálódott mai múzeumi közönség tagjai, csoportjai számára közös nevezőt jelentő népszerű hívószóra. TÓTH ÁKOS ELEMZÉSE.
Jókora adósságot törleszt a mostani kötet, mikor Friederike Mayröcker, az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb német nyelvű irodalmi szereplője válogatott verstermését bemutatja. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
Tandori új könyvének gazdagsága és megokolt-keresett végső szegénysége miatt ahány szembenézés, rápillantás, befogadói-kritikai észrevétel, úgy érezhetni, annyi elsiklás, vagy, hogy a szerző újmódi terminusát használjuk: annyi elérintés a mű mellett, felett vagy alatt. TÓTH ÁKOS ÍRÁSA.
A vers helye a világban, a forma által körülzárt, a világ felé mégis megnyitott tartomány költői-művészi dilemmái, kint és bent egyként-kudarca, a beszéd állandó határon-léte: ezek, illetve ehhez hasonló hívószavak alkothatnák meg a 2012-ben váratlan korán elhunyt Danyi Magdolna költészetének összefoglalását. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
Mielőtt bárki lázas keresésbe kezd emlékezetében, közlekedéstudományi ismeretei közt, hogy melyik lehet, merre jár a nevezetes 464-es járat, melyet Tandori többször megverselt új könyvére készülőben, tisztáznunk kell, hogy a 464-es szigorúan magánjárat. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
Bíró Yvette könyvének legnagyobb érdeme, hogy olyan teret képes teremteni, a lehetetlenné vált, de kiküzdött emlékezés terrénumát, melyben minden elhangzás egyszerre önmaga „eredetije” és emlékezetből/be visszaírt alakja. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.
Aki a költői termésből reprezentatív válogatást nyújtó Homokszökőkút című kötettel ismerkedik, nehezen döntheti el, hogy e szövegek a létpanasz örökös kiáradásának szó-dokumentumai inkább vagy elemi (ön)vigasztalások. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA.