Lazán egymásba indázó jelenetekben mesél Parti Nagy Lajos férfi és nő örök viszonyáról. Az öt, fanyar humorú epizód persze korántsem olyan könnyű, mint amilyennek első pillanatra látszik. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Artur Palyga kortárs lengyel író A zsidó című darabjával ősbemutatóra készül a Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. A mű szembenézés a múlttal. Milyen felelősségünk van a múltunkkal, erről beszélgettünk az előadás kapcsán Mucsi Zoltánnal, a darab egyik szereplőjével. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
„A nyelvelmélet a cselekvéselmélet részét képezi; egyszerűen azért, mert a beszéd a szabályvezérelt viselkedés egyik formája.”- írja Searle Beszédaktusok című könyvében. Kevés jellemzőbb példát találhatnánk erre a megállapításra, mint Parti Nagy Lajos szövegeit. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
Spiró György és Parti Nagy Lajos szövegeit Dés László és Dés András hangszerszólóinak társaságában hallhattuk a Zsidó Nyári Fesztiválon. Avagy fordítva: Dés László és Dés András muzsikáját Spiró György és Parti Nagy Lajos textusai fűszerezték. KOVÁCS DEZSŐ ÍRÁSA.
Van az úgy néha, hogy megtörik a lendület: mi sem bizonyítja jobban, hogy egy színházi előadásnak saját élete és története van a születéstől a felnőtt léten át az öregkorig. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA.
„Mély meggyőződésem, hogy a nőnek közvetlenebb a kapcsolata az univerzummal, kozmikusabb lény, mint a férfi” – vallja a kilenc interjúalany egyike. Nekem pedig mély meggyőződésem: a férfi hajszálra ugyanolyan kozmikus lény, mint a nő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Először szerepelt Budapesten kívül Parti Nagy Lajos és Dés László felolvasó – zenélő duettje, a Fülkefor és vidéke. A Maszk Egyesület tavaszi programsorozatának keretében, a Régi Zsinagóga színpadán mutatták be a Magyar mesék színpadiasított változatát Szegeden. KÉRCHY VERA ÍRÁSA.
Nagyjából ilyen lehet egy produkció, amelyből az első hét után kiszáll Parti Nagy Lajos – véli az Egri Márta jutalomjátékául szánt est kissé előítéletes nézője. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Kastélyszálló modern konyhájában akkor sem függ falvédő, ha a sütők és hűtők felett nem égett le gyújtóbombás támadás folytán az egész emelet már évekkel ezelőtt. De négy újonnan érkezett konyhafoglaló gengszter ettől még hiheti, hogy ők lejöttek a falvédőről. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Köztes előadás. Gyereknek felnőtt, felnőttnek gyerek. De a címszerepben Keresztes Tamás nagyszerű és szeretnivaló. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
A kötet fülszövegét felkérésre én írhattam, vezethettem a közelmúltban a könyvbemutatót is. Egyetemi diákjaimnak a forrásjegyzék élén ajánlom. Mit szeretnék még? Azt, hogy e nagyszabású prózaszemle nem a polcokon rostokoló, hanem valóban megnyíló segédanyag legyen. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A színikritikusok szerint az elmúlt évad legjobb új magyar drámája Székely Csaba Bányavirág című darabja. UNGVÁRI ZRÍNYI ILDIKÓ INTERJÚJA.
Banga Ferenc képmutogatós táblarajzai helyett Pelsőczy Réka rendezői keze nyomán a Vaskakas bábszínészeinek karakterformáló és tárgyanimációs készsége teremt új, éltető közeget Parti Nagy Lajos meséinek – a sokszínűség arca mögé rejtve a mesterség minden csínját és fokát. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE.
Szövegíró Bandiként megidézi a darab a szerző befejezésre váró, Őszológiai gyakorlatok című elégikus kórházi versciklusának fiktív költőjét, Dumpf Endrét. De ez más világ. Nyárológiai gyakorlat, flott színházi futam. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Az írás műfaját tekintve monológ, Csehov művére utal (A dohányzás ártalmasságáról), de nyugodtan mondhatjuk monodrámának is, hiszen a láthatatlan, de megszólított személyek révén némileg tágul a horizont. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.