Anthony Doerr A láthatatlan fény című Pulitzer-díjas regényét a többek között a Birmingham bandáját (Peaky Blinders) is jegyző Steven Knight író és Shawn Levy (Free Guy, Az Adam-project) rendező adaptálta a Netflix platformjára. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.
Számtalan idősíkot mozgató sorozat Európából? Nem, nem a Dark tért vissza a Netflixre, hanem Si Spencer képregényei elevenedtek meg a képernyőn. A Testek sokat ígérő koncepciója mélyén azonban átgondolatlanságok és túl sokszor hallott igazságok rejlenek. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
David Fincher név nélküli bérgyilkosa precíz, professzionális gépezet, amelynek működésében egy ponton váratlanul hiba lép fel. A gyilkos ironikus hangvételű, egzisztenciális thriller – többféle értelmezési lehetőséggel. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A Netflix tinisorozata, a Heartstopper az elmúlt hónapokban hazánkban is a közéleti viták kereszttüzébe került, hiszen a széria alapjául szolgáló képregények a fóliázás áldozatául estek. Ám ebbe a történetbe kár többet belelátni, mint ami az alkotók célja volt. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
A Sex Education népszerűségét nem csupán annak köszönhette, hogy az érzékenység és a humor lenyűgöző elegyével nyúlt máig tabunak számító témákhoz, hanem kommunikációs csatornaként is szolgált az azokat tárgyaló beszélgetésekhez. A 4. évadra viszont pont a lényeg fogyott ki: az oktatás és a hév. FÁTRAI KATA CIKKE.
A Netflix új minisorozata, A gyilkos csodaszer (Painkiller) az USA opioid-válságának feltárására tesz – finoman szólva – feledhető kísérletet, míg ugyanebben a témában a Hulu 2021-es szériája, a Dopesick csontig hatolt. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
A Netflix új dokumentumfilmje megrendítő érzékenységgel tárja fel a Kowalski család tragikus történetét: két szülő heroikus és sokszor reménytelennek tűnő harcát mutatja be, a mára már iparosodott amerikai gyermekvédelemmel szemben. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
Négy év után öt résszel tért vissza Charlie Brooker kultsorozata. Az új évad a jövőt boncolgató pszichothriller helyett a kommersz horror felé tendál, nagyrészt maga mögött hagyva a szellemiséget, amely magasra repítette a sorozatot. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A Sarolta királyné több két Bridgerton-szezon közötti kellemes unaloműzésnél: magasabb színvonalon, ám továbbra is az eszképizmus jegyében mesél egy tragikus szerelemről. Még mindig a Bridgerton-féle limonádé, de ez jóval finomabb. FÁTRAI KATA ÍRÁSA.
A Netflix dél-koreai dokusorozata négy, még a szokottnál is megdöbbentőbb véget ért szekta történetét dolgozza fel. Az önmagukat értelemszerűen messiásként definiáló vezetők pokollá változatták fanatikus követőik életét: bűneik megbocsájtása még a legnagyvonalúbb isten számára is kihívást jelentene. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
A Luther című brit tévésorozat évadról évadra növelni tudta a nézettségét, és a nyomozó egyre népszerűbb lett a krimi rajongói között, logikus volt tehát, hogy nagyobb léptékben, egész estés filmben is kipróbálják. Idris Elba azonban igazi ellenfél nélkül már nem olyan érdekes. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
Látszólag minden együtt van, hogy remek szórakozássá váljon Scott Cooper filmje: pompás kosztümök, lehengerlő képek, és az Edgar Allan Poe ihlette, hamisítatlan gótikus történet, amelybe ő maga csöppen bele önkéntes nyomozóként. Ám a Halványkék szemek ettől még nem ragyognak fel. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.
Noah Baumbach filmjei eddig többnyire kiáltó hétköznapiságukkal váltak emlékezetessé: a The Meyerowitz Stories családi dinamikája, a Házassági történet váláskrónikája kényelmetlen érzékletességgel ábrázoltak mindenki számára ismerős élethelyzeteket. Legújabb műve, a Fehér zaj azzal nyűgöz le, hogy kozmikus értelmet vágyik találni az élet trivialitásában. BECSÁGH DÁNIEL KRITIKÁJA.