Milyen a pokol topográfiája? A kérdésre több száz évvel ezelőtt Dante kimerítő választ adott. A pályakezdő folklorista, Prudencia Hart kutatásai a kortárs skót drámaíró, David Greig darabjában máshonnan közelítik meg a poklot. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
Nagypál Gábor
PRUDENCIA HART KÉTEZER ÉVRE A POKOLBA MEGY
„ILYEN BÉKE JÁR” Szálinger Balázs: Kályha Kati / Radnóti Színház
Igazán hangulatos a Kályha Kati című előadás első felvonása. Kocsma, kályha, kedves kocsmáros, szórakoztató buffo-páros (nem énekelnek ugyan), jövés-menés, tablóféleség. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
R-beszélgetés: Nagypál Gábor
„Nem szeretek barikádokra mászni. Nem mondom, hogy soha nem másztam, és azt sem állítom, hogy nem fogok, de jobban szeretem, ha nem kell.”
Bő egy óra Nagypál Gáborral, a Stúdió K Színház művészével Újvidéktől Tom Hanksen és a bábozáson át a Peer Gyntig. Jászay Tamás portréinterjúja.
TIGRIS TIGRISNEK TIGRISE Gianina Cărbunariu-Bíró Bence-Szikszai Rémusz: Tigris / Stúdió K Színház
Van a Stúdió K Színház friss, elevenbe vágó, szellemes Tigris-előadásának egy-két olyan pillanata, amikor megáll a kés a levegőben. De úgy áll meg, hogy közben sebet is ejt, és tompa fájdalmat okoz az odaadó nézőnek. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MENNI, MENNI, MENNI, MENNI Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica / Stúdió K Színház
„Mindegy szeretsz-e, nem szeretsz-e, / szivemhez szívvel keveredsz-e, / látlak, hallak és énekellek, / Istennek tégedet felellek.” Ezt ugyan 1928-ban írta József Attila, de Kleist erdőn-mezőn gyalogló Heilbronni Katicája – több mint kétszáz évvel ezelőtt – épp így mondhatta volna. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
A HATTYÚKIRÁLY HISTÓRIÁJA, AHOGYAN AZT A… Závada Péter: A széplélek / Stúdió K, online változat
„Örökös rejtvény maradok magam és mások számára” – mondta II. Lajos bajor király, s szinte ezt igazolandó, elkészült egy ismeretterjesztői erényekkel és filantróp reményekkel teli álomjáték a mesekastélyokat építtető, s országát romba döntő uralkodóról. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
NINCS IS BETILTVA Matei Vișniec: III. Richárd betiltva / Vádli Társulat, Szkéné
Jelentem: beütött a skizo. Azt akarom látni a színházban, amiben élek, és baromira elegem van abból, amiben élek. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ETŰDÖK BÁRZONGORÁRA – ÉS ALDI-SZATYORRA Amikor én halott voltam (modern burleszk Ernst Lubitsch azonos című némafilmje alapján) / Stúdió K Színház
Az eredeti burleszkfilm műfaji egyszerűségéből egyenesen következik a „modern burleszknek” nevezett előadás egyszerűsége. És ez tényleg egyszerű örömökhöz vezet. Az egyszerűség elfogadásának öröméhez. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
CSAJOS ESTE ALEPPÓBAN Topolcsányi Laura-Boros Ádám: Az utolsó aleppói bohóc / Stúdio K Színház
A háború gyilkos természete nem változott az évszázadok alatt, de a média manipulatív szerepe és az ezzel kapcsolatban kialakult fogyasztói szokások sokszor érzéketlenné teszik a nézőt a távoli borzalmak iránt. Blaskó Borbála rendezése ezt a tűrhetetlen állapotot igyekszik felszámolni bennünk. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA.
HIT ÉS BEFŐTT Paul Claudel: Angyali üdvözlet / Stúdió K
Ki gondolná, hogy egy francia újkatolikus szerző száz évvel ezelőtt írt drámája ilyen élesen képes reagálni mai életünk legalapvetőbb erkölcsi kérdéseire? NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
A ZSARNOKÖLÉS PSZICHOLÓGIÁJA Shakespeare: Macbeth / Jászai Mari Színház, Tatabánya
A királygyilkossághoz nem elég az alkalom, félelem nélküli acélos akarat is szükségeltetik. Tatabányán az ördögi mechanizmus titkai kerülnek napvilágra. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
FÉLELEMTABLÓK Bertolt Brecht: Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban / Stúdió K Színház, k2 Színház
Hányféleképpen lehet félni? Hogyan telik meg, szinte észre észrevétlen, a hétköznapi élet minden szegmense rettegéssel, hogyan determinál minden cselekvést az ínség? Miként alakul át a normális emberi létmód reményvesztett, állati szűköléssé? DARIDA VERONIKA KRITIKÁJA.
„ENGEM MÁR NEHÉZ MEGLEPNI” Beszélgetés Nagypál Gáborral
A Színikritikusok díjának egyik esélyese a legjobb férfi főszereplő kategóriában Nagypál Gábor a Stúdió K Színházban bemutatott Peer Gynt címszerepében. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
KŐBÁNYAI PEER GYNT Ibsen: Peer Gynt / Stúdió K Színház
Ez a cím tartozhatna egy szociofotóhoz is, de nem, ez most szikár és tárgyilagos összefoglalása annak, hogy mi vár a kalandvágyó nézőre, aki a Stúdió K Színház szuperprodukciójának megtekintésére vállalkozik. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
BABAHÁZROMBOLÁSOK Ibsen Nórája Budapesten: Gyermek, Babaház, Karácsony Helmeréknél
Mi közünk lehet a 21. században a Nórához (eredeti címén a Babaházhoz), Ibsen talán legdidaktikusabb drámájához? Mennyiben érint minket, miről szól ma? Mi az oka annak, hogy Budapesten egyszerre három előadása is látható? Megtudhatunk ezekből bármit is társadalmunk aktuális állapotáról? DARIDA VERONIKA ELEMZÉSE.