Nagypál Gábor - Revizor - a kritikai portál

Nagypál Gábor

BABAHÁZROMBOLÁSOK
Ibsen Nórája Budapesten: Gyermek, Babaház, Karácsony Helmeréknél

Szerző: Darida Veronika | 2016. dec. 22.
Mi közünk lehet a 21. században a Nórához (eredeti címén a Babaházhoz), Ibsen talán legdidaktikusabb drámájához? Mennyiben érint minket, miről szól ma? Mi az oka annak, hogy Budapesten egyszerre három előadása is látható? Megtudhatunk ezekből bármit is társadalmunk aktuális állapotáról? DARIDA VERONIKA ELEMZÉSE.

Tovább a cikkhez

SENKINEK SE FÁJ MÁR EZ A FESTMÉNY
Inferno

Szerző: Soós Tamás | 2016. okt. 10.
Okos bölcsészkrimi és látványos turistathriller helyett csak unalmas világmentést kapunk a harmadik Dan Brown-adaptációban. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ANNYI FONTOS DOLOG VAN MÉG A POLITIKA MELLETT
26. THEALTER Fesztivál

Szerző: Dohy Anna | 2016. aug. 2.
Az idei THEALTER előző kiadásaitól eltérően nem az aktuálpolitikai eseményekre reagált érzékenyen, hanem a minket körülvevő valóság legalapvetőbb kérdéseire: halál, másság, szegénység, kapcsolatok, élet. DOHY ANNA BESZÁMOLÓJA.

Tovább a cikkhez

VÉGE…?
Daniel Kehlmann: Rosalie elmegy meghalni / Manna Produkció (a Stúdió K-ban)

Szerző: Tarján Tamás | 2016. máj. 25.
Ha nem is a rövid darab közepén, de akkor hangzik el a címbeli kérdés, amikor még sok van hátra. A road movie-nak nevezett novella-adaptáció az út vége felé mutat, mégsem horizontális, hanem vertikális színház. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

KERESD AZ ÖRDÖGÖT!
8. Ördögkatlan Fesztivál, 4-5. nap

Szerző: Oroszlán Anikó | 2015. aug. 10.
Az előző beszámolónk végén a Budapest Bár éjszakai koncertjén is felfedeztük a patást, a cél pedig továbbra is ez: „keresd az ördögöt!”. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA.

Tovább a cikkhez

KÖZÉPIDŐ
25. THEALTER, Szeged / 4-6. nap

Szerző: Proics Lilla | 2015. júl. 23.
A fesztivál középső napjai hoznak régi és új fellépőket is; kicsi, finom, vacakolós színházat látunk, meg nagy, falakat rengető erőt és bolondozást, több méretben. PROICS LILLA BESZÁMOLÓJA.

Tovább a cikkhez

TÚLSÓZVA
Bakfitty / k2 Színház – Stúdió K Színház

Szerző: Tarján Tamás | 2015. ápr. 28.
Harminc-harmincöt esztendeje a magyar színház gyakran interpretált olyan drámaszövegeket, amelyekből „a sorok közül” kellett kihallani a jelentést. Manapság számos előadás az aktuális valóság unalomig ismételt szövegeivel, nyelvhasználatával él – és jó, ha van mögötte valami. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

Q.E.D.
W.S. Othello – a néger mór /Stúdió „K” Színház

Szerző: Csáki Judit | 2014. nov. 24.
Ki van ez találva: ahhoz, hogy egy előítélet megalapozott ítéletté váljon, elég egy formátumos, okos manipulátor. Ez az egyetlen, amit Zsótér Sándor Othello-rendezése állít – a többi mind kérdés. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

AZ EMLÉKEZÉS SZÍNE ÉS VISSZÁJA
Robert Capa-emlékest / Zsidó Nyári Fesztivál 2014

Szerző: Ibos Éva | 2014. szept. 15.
Robert Capa 1931-ben elhagyta Magyarországot, majd hamarosan Európát is, hogy Amerikába menjen. 2009-ben „hazatért” 985 fotója révén, így holtában mi (is) törődünk vele, ám nem mindig sikerül elkapni a rá jellemző minőséget és bátorságot. IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

ELVISELHETŐ KÖNNYŰSÉG
Magyar színházak XXVI. Kisvárdai fesztiválja

Szerző: Sebestyén Rita | 2014. júl. 3.
Visszafele olvasva: Kisvárdán a végzős színinövendékekből és frissen végzettekből álló alkalmi társulat Ilja prófétája nyerte a nagydíjat; vaskos, szemtelenkedős-káromkodós, szentséggel cicázós és hihetetlenül gyors tempójú előadás a várdai vár melletti szabad nyári térben. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

A GONDOLKODÁSBAN NEM SZABAD KOMPROMISSZUMOT KÖTNI
Beszélgetés Fodor Tamással

Szerző: Marton Éva | 2014. máj. 23.
Az idei évadban átadta a Stúdió K vezetését a fiataloknak, Zubek Adriennek és Nagypál Gábornak. Rendez és játszik. Nyughatatlan alkat. Színházról, a függetlenek létéről, túlélésről beszélgettünk Fodor Tamás színész-rendezővel, a Stúdió K alapítójával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

SOSEM AZ UTOLSÓ
Harold Pinter: Az utolsó pohár / Stúdió K

Szerző: Tarján Tamás | 2014. ápr. 26.
Műcímek egyik leggyakoribb szava az „utolsó” jelző. Pozitív, negatív, közömbös, tréfás és számos egyéb színezettel. A szó azonban igen sokszor önmaga jelentésének ellenkezőjét vetíti előre, azaz kezdetet, újraburjánzást, folytatódást sejtethet. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

DUPLA KETTŐ PER KETTES
„Mélyen tisztelt K!” (új változat) / Stúdió K

Szerző: Tarján Tamás | 2014. jan. 13.
Október 11-én került sor a premierre, január 11-én már Kafka-adaptációjának új változatát mutatta be a Ráday utcai színház. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy a társulat észlelte a hibákat, kigyomlálta őket, és kész. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

JOBBAN TELJESÍT
Paul Foster: I. Erzsébet / Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Szkéné Színház

Szerző: Jászay Tamás | 2013. dec. 5.
Márpedig a színháznak muszáj politizálnia, ha másért nem, hát azért, mert a politika pont olyan, mint a színház: kulisszahasogató ripacsok és istenadta tehetségek váltják egymást a pulpituson, vagyis a világot jelentő deszkákon. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

HIÁBA HÁT A BÁNAT
Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám / Stúdió K

Szerző: Puskás Panni | 2013. nov. 25.
Kamasznak lenni eléggé rettenetes. Még akkor is, ha a dolgok körülöttünk viszonylag normális mederben folynak, hát még úgy, hogy a világ teljesen a feje tetejére áll körülöttünk. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez