„Éjjel hazafelé jöttem egy kedves, öreg barátomtól, aki egy könyvet adott nekem…” – kezdődik Az emlékezőművész első (tizenkilenc soros) mondata. Tudatos-e a vendégszövegekkel, ráutalásokkal teli elbeszélésgyűjteményben Franz Kafka Az éhezőművész című novellájának felidézése, a József Attila-vers (Hazám) nyitányának – „Az éjjel hazafelé mentem…” – ellentétező asszociáltatása? TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Jelenkor
ELLENKEZŐ IRÁNYBAN
KÖRBEKASZÁLVA Csajka Gábor Cyprian: Hard-Kier
A költő három esztendeje, ötvenegy évesen bekövetkezett váratlan halála máig sajog. Főleg az a generáció (alkotók és olvasóik) éli meg folyamatos jelenben a sorsdrámát, amelynek egy lírikus csoportja az „arctalan nemzedék” önelnevezést vállalva lett ismertté. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
AZ ÖSSZEVARRT KISLÁNY Vörös István: Švejk gyóntatója
„Én olyan ember vagyok, akinek a képzelete erősebb, mint a többieké. Ők csak a dolgok felszínét látják” – kezdi A szentlélek fényképalbumából című novella beszélője, aki – bízvást mondhatjuk – a szerző nevében is szól. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
MIRE HALLGAT? Szijj Ferenc: Kenyércédulák
Amikor egy verseskötetben a költemények lapról lapra a hét napjairól kapják a címüket, és így iramlanak az örök hétben örökkeddek és örökszombatok, akkor az ismétlődő és előrehaladó idő az egész kötet egyik főszereplője lesz. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.
RÉMÁLOM Munkácsi Miklós: Holtak kalendáriuma
Mario Puzo maffiatörténetei, Jókai kalandszövése, Moldova epizódtechnikája, Zola naturalizmusa és a legszadistább képzeletű ponyva megoldásai keverednek zavarosan Munkácsi Miklós új regényében. Szex, bűnözés, zsidóüldözés, kommunizmus, fasizmus – mindez minősíthetetlen nyelven, vérlázítóan alantas ízléssel összepacsmagolva. Mélypont a kortárs magyar irodalomban. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.
MAGÁNMITOLÓGIA Oravecz Imre: Ondrok gödre (Az álom anyaga, első könyv)
Oravecz Imre évtizedek óta írja szülőfaluja, Szajla történetét. Egyik előző kötetében (Halászóember. Töredékek egy faluregényhez, 1987-1997) versben, most prózában próbálja megformálni ugyanazt az anyagot. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA.