Négy, jóvátehetetlenül személyes belső térben hangzik el Tompa Andrea regényének négy belső monológja, amit semmiféle külső nézőpont nem old fel: annyit „látunk”, amennyit ők látnak és értelmezni képesek a körülöttük zajló politikai-társadalmi folyamatokból. SIPOS BALÁZS KRITIKÁJA.
Jelenkor Kiadó
GÁTÁ
FEHÉR KUTYA, PIROS VÉR Tolnai Ottó: Gogol halála, Virág utca 3
Az 1972-ben megjelent Gogol halála és az egy évtized múlva kiadott Virág utca 3 komoly átrendezést jelenthetne a Tandori tevékenységével fémjelzett irodalmi kánonon. Kétségtelen, hogy ez a próza a korszak magyar nyelvű irodalmában mérföldkőnek tűnik. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
AZ ÖNKÉNYURALOM KÖRFORGÁSA Szabó Róbert Csaba: Alakváltók
Tegnap fasiszta, ma kommunista – ez a regény egyik tételmondata, ami folytatódhatna akár úgy is, hogy holnap demokrata. A hatalom folyton alakot vált, a hatalom emberei pedig nevet vagy identitást cserélnek. SZARKA KÁROLY RECENZIÓJA.
EMLÉKEZETI LABIRINTUS Norman Manea: Kötelező boldogság
Norman Manea diktatúrabeli hangulatot idéző elbeszélései a gondolattöredékek mögött felvillanó emlékezet kifejezhetőségére tesznek kísérletet. HELYES KATALIN KRITIKÁJA.
ELVARÁZSOLT TEREK Bruno Schulz: Fahajas boltok
Schulz olyan mágikus világot teremtett, amelynek csak az alapjai valóságosak, habár ez a schulzi valóság az általunk érzékelhetőtől láthatatlan, csak olvasható távolságra van. RÁCZ GERGŐ KRITIKÁJA.
HIRTELEN HALÁL Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő / Jelenkor Kiadó
Egy halk szavú, csöndes tűnődésekkel teli írói világ Kőrösi Zoltán sajátja. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETŐSÉGE Válasz Radnóti Sándornak
A „teljes kép Auschwitzról”, ahogy Radnóti is utal rá, giccs lehet, vagy hazugság. MIKLÓS LEÓ ÍRÁSA.
ANYA ÉS FIA Forgách András: Élő kötet nem marad
Sántha Józsefet a leginkább mértékadó irodalomkritikusok között tartom számon, de ez a magas polc sem jelent egyetértési kötelezettséget. Forgách András könyvéről más a véleményem, mint az övé, s talán érdekelheti a Revizor közönségét, ha közvetlen polémia nélkül elmondom, hogy miért. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
HAMLET CSAK EGY VAN Forgách András: Élő kötet nem marad
Az olvasó nagyon kínos helyzetben van, ha a kötet végére ér, és valamiként összegezni szeretné a benyomásait. Az íróra gondol neheztelően, miért is kellett mindezt a világ elé tárni. A kötet bibliai mottóját a maga számára átfogalmazva felteszi a kérdést: Valóban ideje van-e a szólalásnak? Aztán behódol a mindent maga alá gyűrő irodalmi önmutogatás kényszerének, és megpróbál magából némi elnéző objektivitást kisajtolni. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
POLITIKAI ANOMÁLIÁK Nádas Péter: Fantasztikus utazáson
A Fantasztikus utazáson a Jelenkor jóvoltából Nádas Péter elmúlt évek alatt különböző folyóiratokban publikált, nyilvánosan elhangzott politikai-társadalmi kérdések körül forgolódó esszéiből ad közre hetet, a kiadótól megszokott, impozáns kivitelű kötetben. AYHAN GÖKHAN KRITIKÁJA.
EMBERKERT Márton László: Te egy állat vagy!
Ismét a gondos haditerv jellemzi az írói vállalkozást. Hadművészet ez, elegáns sakkozás a tíz, stratégiailag összefüggő novella ütegeivel. Fogasabb kérdés, hogy a játszma mire megy ki. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
ÜGYNÖKREGÉNY Andor Mihály: Szegény Micsinay. Egy besúgó élete
Szegény Micsinayt én is ismertem. Előnytelen külsejű fiatalember volt, nálam néhány évvel idősebb. Minden ellenzéki eseményen jelen volt. Költő volt, aki verseit mutatta nekem a Hungáriában. Nem tetszettek, de ő nem adta fel: azzal próbált megnyerni, hogy ’56 után WC-papírra írta a börtönben. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.