A lenyűgöző, gótikus-indusztriál látványvilág és Hegymegi Máté rendezésének határozott víziója mellett is töredezett és helyenként következetlen az összkép, a cselekmény megmarad egy ódivatú ifjúsági fantasy történetvezetésénél és toposzainál, ez pedig egyszerre hat bosszantóan meghaladottnak és nyújt biztonságot az előadás horrorisztikus miliőjében. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA.
Hegymegi Máté
FEKETEISKOLA A HATÁRON
„…LEFORDÍTJUK A SAJÁT KÖZEGÜNKRE AZT, AMIT A SZÍNHÁZBAN LÁTUNK”Beszélgetés Hegymegi Mátéval
A Budapest Bábszínház március elején mutatta be Otfried Preußler Krabat a Fekete Malomban című ifjúsági regényének adaptációját. Az alapmű számos kérdéskört jár be a felnőtté válástól a hatalomnak való kiszolgáltatottságig. Ezen témák feldolgozási lehetőségeiről az előadás rendezőjével, Hegymegi Mátéval beszélgettünk. KESZTE BÁLINT INTERJÚJA.
MEDEA MIX Medea gyermekei / Narratíva Kollektíva, Jurányi Ház
Ítélkezésre hív fel a Hegymegi Máté által rendezett produkció bekötött szemű, pallóst és mérleget tartó Jusztíciát ábrázoló szórólapja. Nehéz ügy ez, akkor is, ha csak a főhősöket nézzük. De a cím a pusztító szülők halott utódait hívja elénk. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
NEM SZERETNÉNK MEGSZŰNÉSRŐL BESZÉLNI… Beszélgetés Hegymegi Mátéval
2020 elején mutatkozott be a négy fiatal rendező összefogásával létrejött alkotócsoport, a Narratíva. Hogyan változtak a lehetőségek, szükségszerű-e az átalakulás, beszélhetünk-e még a kollektíváról az elmúlt időszak történései után? Hegymegi Mátét kérdeztük. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
AHOGY A MÚLTBÓL JÖVŐ LESZ 32. THEALTER Fesztivál, 1-3. nap
Túlélni lehet csendben, egy téliesített garázsban lapulva, mint Jankó, vagy bátran, a halál árnyékának völgyében is A velencei kalmárt próbálva, mint “az első magyar gettószínház” tagjai. Lehet az elkerülhetetlent tagadva zuhanni előre, mint Ljuba, vagy álomvilágba menekülni, mint Ottó. Aki a 32. THEALTER-re látogat, megtanulhatja az előadásokból a túlélés lehetőségeit, a legnagyobb leckét mégis magától a fesztiváltól kapja. KISS LÓRÁNT BESZÁMOLÓJA.
PAPÍRSZEMÉT Demerung (Csehov Meggyeskertje) / Narratíva
Tudom, hogy demerung hajnalban is, alkonyatkor is van, mégis úgy döntöttem, mert a rendezők is úgy döntöttek, hogy a Narratíva Csehov-előadásának címe az alkonyati demerungot idézi. Mint Wagner az istenek kapcsán. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
MENNI, MENNI, MENNI, MENNI Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica / Stúdió K Színház
„Mindegy szeretsz-e, nem szeretsz-e, / szivemhez szívvel keveredsz-e, / látlak, hallak és énekellek, / Istennek tégedet felellek.” Ezt ugyan 1928-ban írta József Attila, de Kleist erdőn-mezőn gyalogló Heilbronni Katicája – több mint kétszáz évvel ezelőtt – épp így mondhatta volna. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
DANTE TALÁLKOZÁSA A JELLEMHIBÁS CÁPÁVAL A Negyedik. Dante pokla / Narratíva, Jurányi Ház
Tulajdonképpen mi, nézőtéri székünkben kuporgó vagy terpeszkedő restek volnánk a negyediknek besorolt jellemhiba hordozói, és ezen, hitvány éltünkön tehát, kellene változtatnunk. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
VAN ÉLET A HALÁL UTÁN THEALTER Fesztivál 2021, 1-3. nap
Minél több előadást láttam a halálról, annál inkább úgy éreztem, élni akarok. Itt, ebben az országban. MOHAI ALETTA BESZÁMOLÓJA.
BACON VITRINÉBEN Kosztolányi Dezső – Garai Judit: Nero / Stúdió K színház
A Vígszínház meghívott művésze, ifjabb Vidnyánszky Attila most nem úgy ficánkol és lubickol, mint, mondjuk, az anyaszínházában bemutatott Hamlet technocirkuszi porondján, hanem tényleg megindítóan vergődik és szenved a Stúdió K egzisztenciális szorongásokat befogadni és kifejezni képes színterén. Mint Francis Bacon festményeinek őrjöngő ketreclényei. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
HOVÁ TEVÉ BOLDOGTALAN FIAIT? Füge Produkció – Narratíva Társulat: A Jelentéktelen / Jurányi Ház
Az egész játék ilyen: egyszerre bujkál benne realizmus és poézis, valóság és stilizáció, földközeliség és elrajzoltság. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
EGY SZÍNHÁZ ÁTVÁLTOZÁSAI Beszélgetés Nánay Istvánnal az ötvenéves Szkénéről
Tanúk nélkül színház sincs: Nánay István színikritikus azon kevesek közé tartozik, akik a Szkéné Színház 1970-es megnyitása óta folyamatosan figyelemmel kísérik, mi történt és történik a Műegyetem második emeletén. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A MEGROMLOTT LELKIISMERET Jean-Paul Sartre: A legyek / Örkény István Színház
„Mindenható Isten, ki más volnék én, mint az a félelem, amelyet ébresztek másokban?” – szól Aigiszthosz, a koporsókból kirakott város beteg és boldogtalan ura. Körötte országrohasztó kushadás. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
MEGMŰTVE Feridun Zaimoğlu – Günter Senkel – Luk Perceval: MOLIÈRE the passion / Radnóti Miklós Színház
Írhattak volna darabot is. Születhetett volna egy új Baal. A díjakkal elismert író, a török-német Zaimoğlu, és a Dürer-frizurás, német-német Senkel azonban, a rendezővel együtt, inkább csak megkopasztotta Molière-t. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
SZÍNMŰ VÖLGYE Művészetek Völgye 2018
Kaposvári színészhallgatók az SZFE Globe színpadán, bemutatkozó és elköszönő színművészetis osztályok legelső és talán utolsó előadásai a Völgyben. REZEK BORI BESZÁMOLÓJA.