Forgách András - Revizor - a kritikai portál

Forgách András

A VÁGYAK DICSTELEN GYŐZELME AZ IGAZSÁG FÖLÖTT
William Shakespeare: h.ml.t / Budaörsi Latinovits Színház

Szerző: Puskás Panni | 2024. ápr. 22.
Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

MÉG EGY MADELAINE
Marcel Proust: A hetvenöt kéziratlap

Szerző: Matuz Bence | 2024. febr. 7.
A hetvenöt kéziratlap afféle előtanulmány és motívumgyűjtemény Marcel Proust gigantikus regényfolyamához. De megfejthetjük-e általa Az eltűnt idő nyomábant? MATUZ BENCE RECENZIÓJA.

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Ezeket a cikkeket előfizetőink olvashatják. Már előfizetőnk vagy? Lépj be!
Belépek Előfizetek
Tovább a cikkhez

BŰNÖSSÉ VÁLVA
Marguerite Duras: Fájdalom

Szerző: Szarka Judit | 2020. jan. 5.
„Tanuljatok meg olvasni: ezek szent szövegek”. Marguerite Duras Fájdalom című kötete a kimondás csillapíthatatlan vágyával járja körül a kimondhatatlant, az elbeszélhetetlent: a nácizmust. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

A MÉDIUM
Shakespeare: Hamlet / Vígszínház

Szerző: Kovács Dezső | 2017. okt. 7.
Jöjj el, szabadság, mondja tagolt, pontos értelmezéssel a színészkirály a József Attila-verset az előadásban. A négy évszázados tragédia, s a harmincas évek súlyos látlelete a mába ér. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

BONUS TRACK
Nádas Péter: Az élet sója

Szerző: Pogrányi Péter | 2016. ápr. 24.
Igazi jutalomjáték a szerzőnek ez a rajzokkal illusztrált, eredetileg a litera.hu-n megjelent esszészövegekből összeálló, könyvtárgyként is figyelemfelkeltő kis kötet. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

ANYA ÉS FIA
Forgách András: Élő kötet nem marad

Szerző: Radnóti Sándor | 2015. dec. 13.
Sántha Józsefet a leginkább mértékadó irodalomkritikusok között tartom számon, de ez a magas polc sem jelent egyetértési kötelezettséget. Forgách András könyvéről más a véleményem, mint az övé, s talán érdekelheti a Revizor közönségét, ha közvetlen polémia nélkül elmondom, hogy miért. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

NINCSENEK FINOMKODÁSOK, LÁGY MELÓDIÁK
Forgách András író, dramaturg, műfordító

Szerző: Marton Éva | 2015. dec. 6.
Mi történik akkor, ha váratlanul megtudja az ember, hogy szülei a Kádár-korszakban jelentettek? Hogyan lehet feldolgozni ezt, ha a szülők már évtizedek óta halottak? Nyilvánosságra kell-e hozni ezt a tudást? Az Élő kötet nem marad írójával beszélgettünk minderről. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

HAMLET CSAK EGY VAN
Forgách András: Élő kötet nem marad

Szerző: Sántha József | 2015. dec. 4.
Az olvasó nagyon kínos helyzetben van, ha a kötet végére ér, és valamiként összegezni szeretné a benyomásait. Az íróra gondol neheztelően, miért is kellett mindezt a világ elé tárni. A kötet bibliai mottóját a maga számára átfogalmazva felteszi a kérdést: Valóban ideje van-e a szólalásnak? Aztán behódol a mindent maga alá gyűrő irodalmi önmutogatás kényszerének, és megpróbál magából némi elnéző objektivitást kisajtolni. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

VOLT MÉG TÍZ ÉVE?
Ruszt József – Budapesti Kamaraszínház, Veszprém, Zalaegerszeg – 1994–2005

Szerző: Tarján Tamás | 2015. okt. 1.
Volt is, nem is. Amikor a „Van még tíz évem” reményét osztotta meg barátjával, már közelített a végzetes betegség. De a Független Színpad után, 1994-től számítva megadatott az egy évtized, a rendezői mérlegkészítés. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

TÖRTÉNELMI LECKE
Ann Silberberg – Forgách András: Herzl / Spinoza

Szerző: Papp Tímea | 2015. szept. 28.
Monomániás, mások által fantasztának mondott férfi államalapításra alkalmas helyet keres. Erről szól a róla elnevezett tér szomszédságában látható Herzl. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

LIZI-LULU
Projekt_LULU – Wedekind drámája nyomán /Manna-MASZK produkció

Szerző: Csáki Judit | 2015. márc. 8.
Két nappal a Manna-MASZK koprodukciós Projekt_LULU című előadás bemutatója előtt a hímsoviniszta kétharmaddal bíró magyar parlament megint ködösített egyet az isztambuli egyezmény kapcsán a nők bántalmazásával kapcsolatban. Aztán „nemzeti szajhaversenyt” futtatott egy újságíró. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

„SAJNOS VÉRÉT KELL ONTANUNK”
Shakespeare: Julius Caesar / Vígszínház

Szerző: Csáki Judit | 2015. jan. 11.
Mielőtt a színház végképp fölfeszül a Mici néni két élete és a Segítség, én vagyok a feleségem! közti ruhaszárító kötélre, és mielőtt a közönség végképp beleszokik, hogy hétköznapi gondjaival együtt az agyát is otthon hagyja, ha színházba megy, álljunk már meg egy polgári szóra. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

NEHOGY MÁR EGY BÖLCSÉSZ KIRÁLYFI MONDJA MEG…
Beszélgetés Bagossy Lászlóval

Szerző: Vlasics Sarolta | 2014. nov. 17.
„Egy díjátadón nem tudna elérzékenyülni”. Viszont a színikritikusok szavazatai alapján a legjobb rendezés díját kapta az Örkény Színházban rendezett Hamletért. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.

Tovább a cikkhez

MESTERNEK LENNI (VAGY NEM LENNI)
Ruszt József: Zalaegerszeg – Független Színpad – 1982–1993

Szerző: Tarján Tamás | 2014. márc. 29.
Az írásos hagyaték közreadása e lapokon azt az időszakot dokumentálja, amely a rendezői pálya megkoronázása: nagyjából a zalaegerszegi színházalapítás és a Kossuth-díj közötti bő évtizedet. De ekkor már szorít és éget a korona. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.

Tovább a cikkhez

A NŐK NEM FOCIZNAK, ENNYI A KÜLÖNBSÉG
Scherter Judit: Hősnők és írók

Szerző: Tarján Tamás | 2013. máj. 28.
„Mély meggyőződésem, hogy a nőnek közvetlenebb a kapcsolata az univerzummal, kozmikusabb lény, mint a férfi” – vallja a kilenc interjúalany egyike. Nekem pedig mély meggyőződésem: a férfi hajszálra ugyanolyan kozmikus lény, mint a nő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez