Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Forgách András
A VÁGYAK DICSTELEN GYŐZELME AZ IGAZSÁG FÖLÖTT
MÉG EGY MADELAINE Marcel Proust: A hetvenöt kéziratlap
A hetvenöt kéziratlap afféle előtanulmány és motívumgyűjtemény Marcel Proust gigantikus regényfolyamához. De megfejthetjük-e általa Az eltűnt idő nyomábant? MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
BŰNÖSSÉ VÁLVA Marguerite Duras: Fájdalom
„Tanuljatok meg olvasni: ezek szent szövegek”. Marguerite Duras Fájdalom című kötete a kimondás csillapíthatatlan vágyával járja körül a kimondhatatlant, az elbeszélhetetlent: a nácizmust. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA.
A MÉDIUM Shakespeare: Hamlet / Vígszínház
Jöjj el, szabadság, mondja tagolt, pontos értelmezéssel a színészkirály a József Attila-verset az előadásban. A négy évszázados tragédia, s a harmincas évek súlyos látlelete a mába ér. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
BONUS TRACK Nádas Péter: Az élet sója
Igazi jutalomjáték a szerzőnek ez a rajzokkal illusztrált, eredetileg a litera.hu-n megjelent esszészövegekből összeálló, könyvtárgyként is figyelemfelkeltő kis kötet. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA.
ANYA ÉS FIA Forgách András: Élő kötet nem marad
Sántha Józsefet a leginkább mértékadó irodalomkritikusok között tartom számon, de ez a magas polc sem jelent egyetértési kötelezettséget. Forgách András könyvéről más a véleményem, mint az övé, s talán érdekelheti a Revizor közönségét, ha közvetlen polémia nélkül elmondom, hogy miért. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
NINCSENEK FINOMKODÁSOK, LÁGY MELÓDIÁK Forgách András író, dramaturg, műfordító
Mi történik akkor, ha váratlanul megtudja az ember, hogy szülei a Kádár-korszakban jelentettek? Hogyan lehet feldolgozni ezt, ha a szülők már évtizedek óta halottak? Nyilvánosságra kell-e hozni ezt a tudást? Az Élő kötet nem marad írójával beszélgettünk minderről. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
HAMLET CSAK EGY VAN Forgách András: Élő kötet nem marad
Az olvasó nagyon kínos helyzetben van, ha a kötet végére ér, és valamiként összegezni szeretné a benyomásait. Az íróra gondol neheztelően, miért is kellett mindezt a világ elé tárni. A kötet bibliai mottóját a maga számára átfogalmazva felteszi a kérdést: Valóban ideje van-e a szólalásnak? Aztán behódol a mindent maga alá gyűrő irodalmi önmutogatás kényszerének, és megpróbál magából némi elnéző objektivitást kisajtolni. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA.
VOLT MÉG TÍZ ÉVE? Ruszt József – Budapesti Kamaraszínház, Veszprém, Zalaegerszeg – 1994–2005
Volt is, nem is. Amikor a „Van még tíz évem” reményét osztotta meg barátjával, már közelített a végzetes betegség. De a Független Színpad után, 1994-től számítva megadatott az egy évtized, a rendezői mérlegkészítés. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
TÖRTÉNELMI LECKE Ann Silberberg – Forgách András: Herzl / Spinoza
Monomániás, mások által fantasztának mondott férfi államalapításra alkalmas helyet keres. Erről szól a róla elnevezett tér szomszédságában látható Herzl. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
LIZI-LULU Projekt_LULU – Wedekind drámája nyomán /Manna-MASZK produkció
Két nappal a Manna-MASZK koprodukciós Projekt_LULU című előadás bemutatója előtt a hímsoviniszta kétharmaddal bíró magyar parlament megint ködösített egyet az isztambuli egyezmény kapcsán a nők bántalmazásával kapcsolatban. Aztán „nemzeti szajhaversenyt” futtatott egy újságíró. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„SAJNOS VÉRÉT KELL ONTANUNK” Shakespeare: Julius Caesar / Vígszínház
Mielőtt a színház végképp fölfeszül a Mici néni két élete és a Segítség, én vagyok a feleségem! közti ruhaszárító kötélre, és mielőtt a közönség végképp beleszokik, hogy hétköznapi gondjaival együtt az agyát is otthon hagyja, ha színházba megy, álljunk már meg egy polgári szóra. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
NEHOGY MÁR EGY BÖLCSÉSZ KIRÁLYFI MONDJA MEG… Beszélgetés Bagossy Lászlóval
„Egy díjátadón nem tudna elérzékenyülni”. Viszont a színikritikusok szavazatai alapján a legjobb rendezés díját kapta az Örkény Színházban rendezett Hamletért. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
MESTERNEK LENNI (VAGY NEM LENNI) Ruszt József: Zalaegerszeg – Független Színpad – 1982–1993
Az írásos hagyaték közreadása e lapokon azt az időszakot dokumentálja, amely a rendezői pálya megkoronázása: nagyjából a zalaegerszegi színházalapítás és a Kossuth-díj közötti bő évtizedet. De ekkor már szorít és éget a korona. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA.
A NŐK NEM FOCIZNAK, ENNYI A KÜLÖNBSÉG Scherter Judit: Hősnők és írók
„Mély meggyőződésem, hogy a nőnek közvetlenebb a kapcsolata az univerzummal, kozmikusabb lény, mint a férfi” – vallja a kilenc interjúalany egyike. Nekem pedig mély meggyőződésem: a férfi hajszálra ugyanolyan kozmikus lény, mint a nő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.