Van, hogy a színház valóban kiszakít a hétköznapok valóságából és idegen tájakra, misztikus történetekbe kalauzol sivatagi szörnyek, teszetosza megváltók és csiliszták közé. A Boris Vian regénye alapján készült Pekingi ősz pontosan ezt teszi a nézővel, de nem úgy, ahogyan azt előzetesen elképzelnénk. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
Elek Ferenc
HOGYAN TARTHAT EGYBE AZ, AMI SZÉTTART?
BAJUSZ, CSIZMA, SZEMÜVEG Tadeusz Słobodzianek: A zseni / Katona József Színház, Budapest, Kamra
Legyünk hálásak azért, amit kapunk: a nem túl bonyolult szemléleti és szerkezeti keretek közé helyezett kiváló színészi alakításokért, a huszadik századi tanmese sommásságáért, és persze a szükségszerű közéleti áthallásokért. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
R-beszélgetés: Elek Ferenc
KI A KOMCSI? Spiró György: Főtitkárok / Katona József Színház
Feltehetően életkor kérdése, hogy kinek ismerős a Spiró új darabjában elmesélt történetfüzér, és kinek „vadonatúj nóvum”. 1945 és 1957 közt pereg le egy „kis magyar pornográfia” – nahát, pont egy tucat év, mint 2010-től máig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
TAGOLATLAN KOSÁREMBER Teremtmények (Mary Shelley Frankenstein című regénye alapján) / Katona József Színház
Gátlástalan lelkesedésemben még azt is mondhatnám, hogy ebben a színpadi változatban a teremtmény egyáltalán nem szorul rá a teremtőjére. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
PATAKVÉR Varga Zsófia–Tarnóczi Jakab: Isten, haza, család / Katona József Színház
Mondanám hamar, hogy a színésznői teljesítmények fantasztikusak, de aztán kiderül, hogy a színészférfiakéi is. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
TAPOLCA MÉG TARTJA MAGÁT Térey János – Dömötör András – Bíró Bence: Káli holtak / Katona József Színház
Van itt minden: terepasztal, süppedős vörös szőnyeg, greenbox (avagy zöld színű bluebox), kamerák, Ember az embertelenségben, hülye kritikus mint moderátor, zombi-horror, és a szívemnek oly kedves Káli-medence. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
NEM SZÚR, NEM HARAP, DE SZÓRAKOZTAT Hab
Lakos Nóra első nagyjátékfilmjében Kerekes Vica markáns jelenléttel uralja a vásznat, s ha a néző el tud tekinteni az alapszituáció teljes irrealitásától és a film széteső szerkezetétől, akkor végső soron korrekt, visszafogott romantikus vígjátékot kap. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
VIGYÁZÓ SZEMETEK Ryszard Kapuściński: A császár / Katona József Színház, Kamra
Amikor még egymás mellett ültünk, s néztük azokat, akik egy valós diktatúra elképzelt bunkerének omladozó üregében egymás mellett ülnek, nem sejtettük, hogy napok múlva megtapasztaljuk, milyen szétültetve élnünk, valós bezártságban, egy új életforma alján. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
ÉS EZ MINDIG ÍGY MEGYEN Katona József: Bánk bán / Katona József Színház, Kamra
Nem derűlátó, bár helyenként derűs helyzetjelentés szerelemről, hűségről, hatalomféltésről, uralkodásról és a nemzet jövőjéről. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
ÖRÖK BAKSISHolt lelkek / Katona József Színház, Sufni
Gogol zsenialitását mutatja, hogy minden kor újra meg újra meglátja tükrében önnön arcát. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
DE MI LETT A NŐVEL? Pintér Béla: Ascher Tamás Háromszéken / Pintér Béla és Társulata, Katona József Színház
Egy végtelenül ostoba és dilettáns újságírói meglöttyenésre Pintér Béla a Katona József Színházban egy egész előadással válaszol. Csak hát adódik a kérdés: érdemes-e egy vacakságból dobbantani? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
BÁNOM IS ÉN Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok / Szegedi Szabadtéri Játékok 2017
Minden igyekezet hiába, a Vízkeresztet nem lehet érdemben bemutatni egy négyezer fős nézőterű szabadtéri színpadon. A strandváltozatot láttuk. PROICS LILLA KRITIKÁJA.
HIDEG PÁRÁBAN Günter Grass: Bádogdob / Katona József Színház, Kamra
A gyűlölködő tagadás, a jobb híján való önimádat és a tomboló tehetetlenség megtestesülése, Oszkár, a három éves gyerektestbe szorult kasub származék, ütve és üvöltve verekszi be magát a történésekbe, bár szíve szerint mindenből kivonulna inkább. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
ÉLETBEN MARADNI Gondolj rám
A netes sajtóban szinte egyöntetű fanyalgás fogadta Kern András új filmjének hírét, s az ilyesmi már csak dacból is rokonszenvet vált ki az emberből. Nos, a Gondolj rám valóban nem jó film, ám életünk legnehezebb és talán legfontosabb feladatáról, a meghalásról próbál mesélni. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.