Bulgakov 1928-ban íródott, sokáig cenzúra alatt álló Menekülés című drámája a kor képzőművészetét megidézve egy gigantikus 3D-s avantgárd festménybe ágyazottan jelenik meg a szegedi Kisszínház színpadán. KÉRCHY VERA ELEMZÉSE.
Benedek Mari
ZSÓTÉR MESTER ÉS A MARGARITA KOKTÉL
ÉDES GRUNDUNK Dés – Geszti – Grecsó: A Pál utcai fiúk / Vígszínház
Nem vitás, igazi slágerdarab lesz a Vígszínházban A Pál utcai fiúk, s ezen még az a tény sem változtathat, hogy Molnár Ferenc regényéből egyslágeres zenés darab született. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA.
DRESSZ-KÓD Beszélgetés Benedek Mari jelmeztervezővel
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Benedek Mari a kecskeméti Macska a forró bádogtetőn-előadás jelmeztervezőjeként szerepel az első három között. STUBER ANDREA INTERJÚJA.
TÖRPE LELKEK VILÁGÁBAN Bertolt Brecht: Galilei élete / Nemzeti Színház
Magyarországon ötször mutatták be Brecht legszemélyesebbnek tartott darabját. Kétszer Zsótér Sándor rendezte: 2002-ben Szegeden, és most a Nemzeti Színházban. (Major Tamás 1962-ben a Nemzetiben, Ruszt József 1971-ben Debrecenben és Csiszár Imre 1987-ben Miskolcon állította színpadra.) NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
EZ VAN William Shakespeare: A velencei kalmár / Pesti Színház
A „Velence elnöke” tisztségétől, a bírósági döntés felelősségétől számítóan távol maradni igyekvő Dózse az előadás végén beszédes mozdulatot tesz. Alakítója, Fesztbaum Béla – jelentőségteljes pillantást vetve ránk – két alkarját, kézfejét nyisszantó mozdulattal elrántja egymás felett. Vége. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
MINT A LEGYEK Forte Társulat: A te országod / Trafó
Horváth Csaba nem híve a pamfletszerű, beszólogatós politikai színháznak, darabválasztásai mégis egytől egyig aktuálisak és politikusak, a legégetőbb társadalmi problémákba tenyerelnek bele. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
CSODÁK NINCSENEK L. Frank Baum – Harold Arlen – E.Y. Harburg: Óz, a csodák csodája / Vígszínház
Ez derül ki a Vígszínház Óz, a csodák csodája bemutatójából: hogy lesz-e eszünk, szívünk, bátorságunk, és eljutunk-e oda, ahová akarunk, az mind rajtunk múlik. Hadd tudja meg gyerek és felnőtt. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
REPÜL A PÉNZ Bűn és bűnhődés / Forte Társulat, Szkéné Színház
Dosztojevszkij nagyregényének komplexitását lehetetlen és szükségtelen vállalkozás a színpadon visszaadni. Horváth Csaba előadás-monstrumában éppen ezért próbálkozik vele – sikerrel. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
SOSEM CSERÉLNÉM FEL A JELENT Beszélgetés Benedek Marival
A Színikritikusok Díjának egyik várományosával, Benedek Marival beszélgettünk, aki a Radnóti Színház Oresztész című előadásának jelmeztervezéséért kapta a jelölést. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA.
A MUTATVÁNY A bolygó hollandi / Művészetek Palotája
Wagner Bolygó Hollandija nehéz és feldolgozhatatlan zenei eseményként él a színházi játékhagyományban, most felfrissülést kínáló élményt kaptunk Fischer Ádám csapatától. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA.
MARCATO E GRAZIOSO. TALLÉR ÉS ZSÓTÉR AZ ERKELBEN Tallér Zsófia: Leánder és Lenszirom / Erkel Színház
Boldog érzések legmámorítóbbja, amikor egy opera mindent megoldó és lezáró nagy fináléja után az öröm megáll a falak között, a nézők csujjognak és dobognak az énekeseknek fel a színpadra, kiáradt a szeretet feléjük, most visszaadják, szeretet-ping-pong perceken át. A két premier-előadáson a nézők széttapsolták az Erkelt. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA.
NAGYESTÉLYIS BALLADA Federico García Lorca: Vérnász / Székesfehérvári Vörösmarty Színház
Amióta García Lorcát színpadra teszik, minden rendező a duendét keresi. Keresik, keresik és keresik – s csak ritkán találják. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
BUZLUDJA VADÁSZA Weber: A bűvös vadász / Erkel Színház
A bűvös vadász Carl Maria von Weber operájában a Fekete Vadász. A játékhagyományban ilyenkor fekete egyenruhában járkál egy félelmetes, gonosz alak, szúrósan néz, s amikor kell, azt mondja (nem énekli), hogy: „Itt vagyok.” JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA.
ISTENTŐL ELHAGYATVA Euripidész: Oresztész / Radnóti Színház
Kétarcú Euripidész tragédiája, s kétarcú Horváth Csaba előadása is, csak éppen másként. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
SZEGÍNY LEGÍNY, SZEGÍNY LYÁNY Móricz Zsigmond: Pillangó / Nemzeti Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátéka
Ebben az alcíme szerint Szerelmi idillként aposztrofált móriczi történetben kevés van, ami idillikus, a szerelem beteljesedéséhez vezető út pedig végképp nem az. Vehetjük ezt iróniának is a realista széppróza írófejedelmétől? KRÁLL CSABA ÍRÁSA