Az irtás egy földdarab, ami folyamattá lényegül és végbemegy a testen és a lelken, mindenen, ami él és érez, mindenen, ami majd meg fog halni. Az irtás a lét és a nemlét közötti földdarab. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Benedek Mari
GYERE KI AZ IRTÁSRA
PLASZTIK Anton Pavlovics Csehov: Meggyeskert / Örkény Színház
Zsótér Sándor úgy rendez Csehovot, ahogy Brechtet is szokott. Keményen, iróniába ágyazottan, hideg szenvedéllyel. A külső forma játékos-groteszk elemei néhol fölébe kerekednek a drámai matériának. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
A SZOCIALIZMUS MINT OLYAN Pintér Béla: Titkaink / Pintér Béla és Társulata, Szkéné
Röhögünk rajta, pedig sírni kellene. A bornírt, ócska, ostoba, kisszerű világon, amit az előadás bemutat. S amiben, nem mellesleg, évtizedekig éltünk. (Mármint némely korosztályok.) KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
RÉGI RENDEZÉS, ÚJ ELŐADÓK Wagner: Lohengrin / Budapesti Wagner-napok
I. Richard is afféle „művészparadoxont” komponált meg a hattyúlovag kudarcos megváltástörténetében. Régi-új Lohengrin-produkció a Budapesti Wagner-napokon. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
REDUKÁLT ÉRZELMEK Bertolt Brecht: Angliai Második Edward élete / Katona József Színház, Kecskemét
Mezítelennek mutatkozik a Kelemen László Kamaraszínház színpada; Ambrus Mária gyakorlatilag teljesen lecsupaszíttatta a teret. A négy világító neoncsőn kívül csak a padló tudatosítja a terembe lépő nézővel, hogy itt ma előadást fog látni. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA.
CAMPMADONNA Brecht: Kurázsi mama és gyerekei / Radnóti Színház
Az elmúlt évek legjobb eladását nézhetjük a Radnótiban. Bátor, egyenes, elkeseredett és felemelően szép. JÁKFALVI MAGDOLNA ELEMZÉSE.
ÖNMIZANTRÓP Térey János: Protokoll / Radnóti Színház
Kevésbé kacifántosan: önmegvető embergyűlölő. Mizantróp, aki embersűrűben kerülné az embereket, önmagától is szabadulva. Jelképes erejű, hogy a Katona József Színház Mizantrópjának címszereplője, Fekete Ernő játssza vendégként a Radnótiban Mátrai Ágostont, a főhőst. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
KEREKES ÉVA, A ZÖLDRUHÁS NŐ Elfriede Jelinek: Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai / Örkény Színház
Szalay László azt írja Vörösmartynak egy levelében, hogy a férfinak három nőre van szüksége: a feleségére, a szeretőjére és a reménytelen szerelemre. Jelinek három Nórát ír, a feleséget, a kurvát és a munkásnőt. Zsótér Sándor rendezésében mindezt a negyedik, Kerekes Éva mutatja meg. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA.
TEGEZVE MAGÁZÁS Tennessee Williams: Vágyvillamos / Radnóti Miklós Színház – POSZT 2012
A bemutatóhoz a rendező és a díszlettervező új fordítást készített, melynek egyik jellegzetessége, hogy metszőn váltogatja a tegezést és a magázást. A két megszólításmód maga is kiélezett párbeszédet folytat Zsótér Sándor dialógusszínházában. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
BÖRTÖNROKOKÓ Kander – Ebb – Fosse: Chicago / HOPPart, POSZT 2011
A Szikra Cool Tour House-ban tartotta utolsó Chicago előadását a POSZT előtt a HOPPart Társulat. Zsótér Sándor rendezése, amely elnyerte tavaly a legjobb zenés előadás díját, úgy tűnik, könnyedén befoglal bármilyen teret, főleg, ha az egy volt filmszínház. SISSO ÍRÁSA.
A FALOVACSKA TÚLSÓ OLDALA Eugène Labiche–Marc Michel: Egy olasz szalmakalap / József Attila Színház
Infantilis dilinyó vagy monumentális idiotizmus? A pipacsos olasz szalmakalap az ősbemutató óta, kerek százhatvan éve eteti meg magát egy francia lóval és a mindenkori közönséggel. Nagyon tud valamit a nevettetésről. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A BLAHÁNÁL Bertolt Brecht: Félelem és macskajaj a Harmadik Birodalomban / Ódry Színpad, POSZT 2011
Attól félek, idén is Zsótér Sándor nevéhez fűződik majd az évad (egyik) legkiválóbb előadása. Természetesen nem Zsótér sikerétől, hanem a premier fojtogató időszerűségétől félek. Illetve attól, hogy legjobb esetben is háromszázan látják összesen, így a kutya sem figyel rá. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
RING Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege / Nemzeti Színház
Tennessee Williams Orpheusza után Térey Nagy Jeremiása is alászáll a Gobbi Hilda Színpadon. Antal Csaba forgáselvű díszlete ezúttal a közönséggel köröz néha: a fantáziált közeljövő debreceni metróállomásait járjuk be. Ám Jeremiás helyett nem tehetjük meg a sorsösszegző utat. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.
ÓLOMCIPŐ Paul Claudel: Selyemcipő / Gárdonyi Géza Színház, Eger
Paul Claudel négy nap eseményeibe végtelenített drámája a hitről és Zsótér Sándor rózsafüzéreinek találkozása az egri színpadon. SZABÓ-SZÉKELY ÁRMIN KRITIKÁJA.
LÉLEKTŐL LÉLEKIG Pintér Béla és Társulata: Szutyok / Szkéné Színház, Vidor Fesztivál 2010, dunaPart Platform 2011, POSZT 2011
Az új Pintér Béla-darab sűrűbb matériából építkezik, mint az előző, a Párhuzamos óra. Az érdes rögvalóság karistolása zajlik újra meg újra, kesernyésen humoros jelenetekké oldva az ábrázolt életanyagot. Kevesebb több lett volna. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.