A NÉZŐK KÉPJÁTÉKA Rényi András: A képek színjátéka
Zsigerileg átélt élménnyé tehető-e mégoly régmúlt korok művészete is? Ez minden műértelmező elsődleges kihívása, és ezt teljesíti be Rényi András a kortárs művészettörténeti-esztétikai szakirodalom egyik leginspiratívabb könyvével, A képek színjátékával, ezzel a monumentalitásában is könnyed Rembrandt-monográfiával. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
BETON.HOFI ÉS A TÖBBI VAGÁNY KÖLYÖK Beton.Hofi: 0
„Neked riadalom az Orczy tér, nekem élet és irodalom” – fogalmazza meg Beton.Hofi (Schwarz Ádám) a Tükörterem című számában „költői hitvallását”. Ebben a mondatban felfedezhető népszerűségének kulcsa is. Ő azt nézi, amitől sokan elfordítjuk a fejünket. Mindenben megmerítkezik, majd belső megéléseinek és a külvilág zajainak esszenciáját adja. 28-as villamoson kihallgatott
KINEK A MÉLTÓSÁGA? A Trafó és a TÁP Színház konfliktusáról
A hatalmi pozíció automatikus kiutalása az elismert, adott esetben zsenikultuszt is élvező művészeknek jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a színházi szférán belül számos munkakör, elsősorban a háttérdolgozóké leértékelődjön, hovatovább láthatatlanná váljék. A Trafó és a TÁP Színház konfliktusa ezt is példázza. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Hirdetés
Hirdetés
A GONDOLAT MINŐSÉGE Kőhalmi Péter: Erdély Miklós
Az intézményesülés minden formájától tartózkodó Erdély Miklós nem csak a magyar neoavantgárd egyik legfontosabb alakja, hanem olyan mester, alkotótárs, akinek munkája egyetemes jelentőségű. Kőhalmi Péter monográfiájának a megjelentetése a 2018-as Optimista kiállítás óta váratott magára. MARTINCSÁK KATA RECENZCIÓJA.
HOSSZÚ HARAG HIÁNYÁBAN Bertolt Brecht–Paul Dessau: Kurázsi és gyerekei / Budaörsi Latinovits Színház
„Azt mondod, meghalok?” – kérdi az őrmester az őt mustráló Kurázsitól. Szembesülve az előadással, a néző is felteszi magában a kérdést. Azt mondod, csúnya vége lesz? Mert tehetetlenek vagyunk? Hát, nagyon úgy néz ki. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.
EGY DISZKREPANCIA MEGHALADÁSA Tromba Veneziana / Müpa, Régizene Fesztivál
A rangos Boroszlói Barokk Zenekar (Wrocławska Orkiestra Barokowa) és Boldoczki Gábor trombitaművész együttműködésének volt igen élvezetes gyümölcse az általuk adott hangverseny február 24-én a Müpában, a Régizene Fesztivál keretében. MALINA JÁNOS CIKKE.
„KIMONDTUNK VÉGRE VALAMIT, AMI AZ IGAZSÁG” Beszélgetés Szabó Rékával
Húsz év működés után a Tünet Együttes megszűnik: az alapító-társulatvezető Szabó Rékával árnyalatlan kijelentésekről, a döntési mechanizmusok átláthatatlanságáról, és arról is beszéltünk, hogy mitől könnyebbült meg a búcsúlevél nyilvánosságra hozatala után. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
A MÉLY ELLENTÉTE Lawrence Brownlee a Müpában
Lawrence Brownlee és vendégei elhozták Budapestre Rossinit, Bellinit és Donizettit, a bel canto-gála azonban kedélyes sétarepülés lett a felhők meghódítása helyett. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA.
KÓSZÁLÓK KORA Here és The Shadowless Tower / Berlinálé 2023
Felgyorsult és hatékonyság-hajszoló világunkban viszonylag ritkán találkozunk céltalanul sodródó emberekről szóló történetekkel, és nem csak azért, mert idegen a korszellemtől, hanem mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a sehova nem haladás luxusát. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
„REMÉLHETŐLEG JÓ KULCSOT TALÁLTUNK” Beszélgetés Mikó Csabával
Bartis Attila A vége című nagyregényéből a Radnóti Színház számára Mikó Csaba írt darabot, melynek bemutatóját Nagy Péter István rendezésében, ígéretes szereposztással március 5-én tartják. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
„OTTHON BABBAL NAGYON EGYSZERŰ MINDEN” Beszélgetés Szikszai Rémusszal
Ez a Dekameron nem az a Dekameron, siet leszögezni azonnal a Budapest Bábszínház új bemutatójával kapcsolatban a rendező Szikszai Rémusz, aki azt is elárulta, miért jó valahai mat-fiz szakosként élete eddigi legnagyobb projektjét rendezni. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
HÁNYAN VAGYUNK AZ ÁGYAMBAN? Ira Sachs: Passages / Berlinálé 2023
Párosulhat-e nárcisztikus személyiség igaz szerelemmel, avagy el tudjuk-e fogadni, hogy önmagunkban nem feltétlenül vagyunk elegek társunknak? Parádés színészi alakítások, szenzuális szexualitás és kifinomult rendezői érzékenység a Berlinálé leginkább magával ragadó filmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Hirdetés
FIRST WORLD PROBLEM VAGY SZEMÉLYES KONFLIKTUS? Vilmos Noémi: Nem lehetetlen lenni / Káva Kulturális Műhely – Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Marczibányi Téri Művelődési Központ
Az epikus történetekben mindig vannak kiemelkedő riválisok. Akhilleusz és Hektor, Zrínyi és Szulimán, Capulet és Montague, hogy csak a kötelező olvasmányokat idézzük. Sokáig úgy képzeltem, hogy a magyarországi színházi nevelés történetében ilyen a Káva és a Kerekasztal. Aztán létrehoztak egy közös produkciót, ami felülírta ezt a mítoszt. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA.
KI ITT AZ ISTEN? Ferdinand von Schirach: Isten / Örkény Színház
Előfordul, hogy a kritikust a szakmai tudásnál-érdeklődésnél mélyebben érinti meg egy előadás; ilyenkor eldöntendő, hogy ellép-e a feladattól, vagy vállalja a személyes többlet-érintettséget, és éppen beleáll. Ez utóbbit választottam. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
NEMZEDÉKEK Eötvös Péter és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara február 12-én, vasárnap Eötvös Péter vezényletével lépett pódiumra a Zeneakadémia nagytermében „A zenekar mesterei” című koncertsorozat keretében. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
ITT SEMMI JÓ NEM FOG TÖRTÉNNI Jászberényi Sándor: A varjúkirály / Másik Produkció, RS9 Színház
“Az igazán bűnösökért a varjúkirályt küldi a Sátán. Kivájja a szemüket és megeszi a szívüket, hogy ne láthassák Istent és ne érezhessék a Kisjézusnak szeretetét soha. Emberteste van és varjúfeje.” A varjúkirály Jászberényi Sándor mitológiájának része, a rosszra, a halálra, az író harmadik novelláskötetére, a benne szereplő hosszú elbeszélésre és az abból készült előadásra egyszerre utal. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA.
A KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜLI EMBER Molière: Don Juan / Pécsi Nemzeti Színház
Hit, becsület, erkölcs, szellem, szerelem, haza, család; milyen nemes, fontos, időt álló fogalmak ezek. És mennyire könnyű elhasználni őket a semmire. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.
NEWSPEAK, ÚJBESZÉL, ÚJNYELV George Orwell 1984 című regényének újrafordítása
Az újrafordítások korát éljük. Shakespeare szinte minden drámája több változatban olvasható-látható, megújulnak a 18-19. századi klasszikusok, és úgy fest, le kell porolni a 20. század fontos műveinek fordításait is. Orwell 1984 című regényének újrafordítása különleges feladat volt. LUKÁCS LAURA MŰFORDÍTÓI BESZÁMOLÓJA.
AZ IDŐ URAI Christopher Clark: Idő és hatalom
A hatalom – nem árt, ha tudjuk – „úgy görbíti meg az időt, ahogy a gravitáció a fényt”. A neves ausztrál történész, Christopher Clark új könyvében ezt a különös gravitációs erőt vizsgálja. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
KVANTUMMECHANIKÁRÓL MINDENKINEK Carlo Rovelli: Helgoland – Hogyan változtatta meg világképünket a kvantumelmélet
Carlo Rovelli a kortárs tudománynépszerűsítés egyik megkerülhetetlen figurája, ha fizikáról van szó. Jó okkal van így: stílusa könnyed és követhető, humoros, de nem vicceskedő, emberi, de mégsem tolakodó vagy tenyérbemászó. TUBOLY ÁDÁM RECENZIÓJA.
LEJÁRT LEMEZEK Virginie Despentes: Vernon Subutex 1-3.
Mi a szabadság a 21. században? Létezik-e egyáltalán, és ha igen, milyen úton érhető el? Megőrizheti az ember a szubjektumát, vagy már nem több, mint humán erőforrás? Efféle kérdéseket feszeget Virginie Despentes meglehetősen kocsmaszagú regénye, a Vernon Subutex. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.