A nézőtér tele volt tinikkel, vagyis a legvérszomjasabb kritikusokkal, de még egy orrfújást sem lehetett hallani az előadás közben. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem szép dolog az általánosítás, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a kőszínházak inkább biztonsági játékot játszanak, és a kockáztatásra már se kedvük, se erejük. A szegedi színház vadiúj Rekamié Fesztiválja elegánsan lép át sok sztereotípián. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Bulgakov 1928-ban íródott, sokáig cenzúra alatt álló Menekülés című drámája a kor képzőművészetét megidézve egy gigantikus 3D-s avantgárd festménybe ágyazottan jelenik meg a szegedi Kisszínház színpadán. KÉRCHY VERA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Négy nap négy előadásáról számolok be a szegedi Thealter októberi, idén második születésnapját ünneplő kistestvérén, az U21 Plusz Fesztiválon látottak közül. Nem a Régi Zsinagóga hűvöse volt a fő ok, hogy mindegyik fináléba beleborzongtam. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bár nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, a Barnák László-Deme László szerzőpáros második közös munkája mégis sokban emlékeztet az első próbálkozásra. Igaz, jóval kevesebb a holtág meg a fölösleges kanyar. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Szegedi Kisszínházban az évad legvégén bemutatott Hal a zacskóban című előadás ugyan számos sebből vérzik, nézőjének mégsem okoz elviselhetetlen kínokat, sőt nem egyszer kifejezetten szórakoztató. Kérdés, hogy ez elég-e a sikerhez? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
