Judith Schalansky Különféle veszteségek jegyzéke azzal foglalkozik, hogy miképpen parancsolhatunk megálljt a feledésnek, s mi az a médium, amely ebbéli törekvéseink számára a legmegbízhatóbbnak, legtartósabbnak tűnik – s ez nem más, mint a könyv. BÁN ZSÓFIA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Minden olyan fontos kérdésről beszélni, beszélgetni kell, amelyre nincsen olyan egyetlen és örökérvényű válasz, amely minden érintett életét optimálisan irányíthatná. A halál, a meghalás is ilyen”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ady, Hofi, Ferenc pápa – furcsa névsor, mintha egy viccből léptek volna elő. E típus egyik humorforrása, hogy a szereplők sok szempontból eltérnek egymástól. Tovább a cikkhez
Nádasdy Ádám nevét mindenki ismeri, akinek a mai magyar kultúrához köze van. Ismeri mint költőt, esszéistát, mint az Isteni színjáték és a Bánk bán újrafordítóját, és persze mint nyelvészt. Új könyve a magyar nyelvről és a nyelvrokonságról szól. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Rendkívül zavarba ejtő pillanat, amikor egy tizenéves fiúknak szóló felvilágosítókönyvben számomra is új információval találkozom. A Respektet valószínűleg mindenkinek el kellene olvasnia, nemtől és kortól függetlenül. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ralph Brewster, az Olaszországban született amerikai fiatalember közel négy éven át él, bujkál a háborús Budapesten. Sorsa egyebek közt megmutatja, hogy az ember nem jódolgában bolyong hontalanul a világban. SCHILLER ERZSÉBET ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
…és sportoló benne minden férfi és nő: kis túlzással ez az áthallás lesz úrrá a könyv olvasóján. A tudós szerző valóban jó dramaturgiai érzékkel és ügyesen teatralizálva mutatja be a sport történetét. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Három színházi arckép. A szereplők útja néha találkozott. Egri István és Marton Endre dolgozott egymás közelében, Egri temetésén Kazimir Károly mondta az egyik búcsúztatót. De igazi találkozóhelyük Léner Péter érzelmektől nem mentes emlékezete. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
“Én nem bírom fékezni magam, én hős akarok lenni / én nem bírom fékezni magam, nekem nem kell helyette semmi / Igazi hős, igazi hős, a kurva életbe egy igazi hős!” - nem volt olyan régen, amikor ezt kiabálta-énekelte Menyhárt Jenő a nyolcvanas évek undergroundjának depressziós mámorában. Tovább a cikkhez
Az író, a tárcaműfajnak ugyancsak mestere, úgy vállalta 1999-ben a gasztropublicisztikai felkérést, hogy sorozata ételeknél és éttermeknél is fontosabb szerepet szán a kultúrának. Állta a szavát, s a nemrég könyvbe fogott kisprózákkal még „önéletrajzi regényt” is nyújt. Tovább a cikkhez
