Az évad színháztörténeti jelentőségű előadása nem egyszerűen a közbeszéd tárgyává teszi a még ma is tabunak számító világháborús eseményeket, hanem érvényes módon vesz részt a trauma feldolgozásában is. Eszközt és formát mutat, melyből határon innen és túl is nagy a hiány. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Tolnai Ottó Végeladás című lírai-epikus drámáját olyannyira átdolgozták, kilúgozták az alkotók, hogy az „itt és most” színházi szituációjának és a közösségi együttlét élményének primér megtapasztalásán túl kevés érvényes mondanivalót viszünk haza emlékbe. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Táborosi Margaréta precízen kidolgozott, erős hatású, letisztult, fizikai valóságában szikár, mégis érzékeny rendezése nem csak emlékezik és emlékeztet a XX. század legnagyobb magyar költőjére, Sziveri Jánosra, de markánsan jelzi egy új színházi-alkotói nemzedék megszületését is. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A betakarítás, a számadás motívuma úgy foglalja keretbe az előadást, akár a bőrszedő zsidótól vett festett ikon szentjének fejét a glória: a hétköznapok valóságából vezeti tekintetünket a túlvilág misztikumára. Mindez azonban szemfényvesztés, játék és mese. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Látszólag távol áll tőlünk a Mártírok problematikája. Mayenburg új darabja a fanatizálódás mechanizmusáról mutat fel szikár korrajzot, ezúttal a vallás kontextusában, minimális ítélkezéssel. Dömötör András Kamrabeli rendezése a közeledés veszélyére irányítja a figyelmet. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Példaértékű összművészeti vállalkozás A világ összes kincse című jazz-mesejáték. A Csimota Kiadó a műfaj legjobbjait kötötte csokorba, akarom mondani: rejtette kincses ládájába. A teljesség élményéért megéri elindulni nyomukban az úton. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bodó Viktor a grazi színház évadnyitó előadásaként az osztrák társulattal és saját csapatával koprodukcióban vitte színre Franz Kafka harmadik, szintén töredékben maradt regényét, az Amerikát. Ezzel teljessé vált az oeuvre – legalábbis színházi értelemben. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
– avagy pszichofizikai színház a volt Jugoszlávia tagországainak színházi műhelyeiben. Mit jelent ma a testvériség és egység? Hol húzódnak a kollektív bűnösség határai? Terápiás hely-e a színház? Kirobbanthat-e forradalmat a művészet? MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Néha úgy érezzük, a Balkán túl közel van hozzánk, néha meg elérhetetlenül távol. A volt Jugoszlávia fiatal színházcsinálói országhatároktól függetlenül ugyanazokra a közéleti problémákra keresik a magyarázatot. A múlttal való szembenézésben is előrébb járnak nálunk. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA, 1. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Mintha az előadás címe és fel-felbukkanó gerince egy másik előadás ígéretét hordozná. Kár, hogy ami megszületett belőle, könnyen felejthető közhely-revü, kockázatok és mellékhatások nélkül. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Terápiás fázisába érkezett Máté Gábor és Horvai István 2003-ban végzett osztályának önéletrajzi ihletettségű, immár a hatodik egynyári részt színre állító közéleti bulvársorozata, melynek jótékony hatásai egyéni és közösségi szinten is reménykeltők. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Koto és Kaori jóval több mint egy gyerekelőadás: bevezetés a komplex színház világába. Könnyed, szellemes, fizikai színház kezdőknek, Horváth Csaba-módra. És nem mellesleg: közösségi lélekoldás, egy lírai szépségű történet és szöveg mentén. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mezei Kinga Hamlet-rendezése eljátszik a gondolattal, hogy kinyomozza a családi tragédia feltételezhető indítékait. A „bűnügyi tragikomédiában” azonban a tragédia szembe feszül a komédiával, amelyhez beugróként nem árt jól ismerni az eredeti sztorit. Apropó: melyik eredetit is? MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Banga Ferenc képmutogatós táblarajzai helyett Pelsőczy Réka rendezői keze nyomán a Vaskakas bábszínészeinek karakterformáló és tárgyanimációs készsége teremt új, éltető közeget Parti Nagy Lajos meséinek – a sokszínűség arca mögé rejtve a mesterség minden csínját és fokát. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Győr az a város (is), amely valóra váltja sokak álmait: július első hétvégéjén varázslatos világba csöppentünk, ahol minden a gyerekekről szólt. Hogy milyen lenne a világ, ha visszamehetnénk az időben, azt évente három napra mi, felnőttek is megtapasztalhatjuk. MIKLÓS MELÁNIA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
