Három, mindenki számára többé vagy kevésbé ismerős élethelyzetet mutat meg a Novara társulat előadása. A Nézz le! nehéz szituációk csokra pengeélen táncolás, elfojtás és kirobbanás között, a jelenetek végén súlyos záró gondolatokkal, amelyek a civillé átalakuló játszók sajátjai. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Másfélórás önvallomás, egy korosodó üzletember felmentést kereső, kényszeres, már-már gyerekes szövegelése. Végtelenül közhelyes egy történet, röhejesen tragikus egy életút, amelynek jelen stációjánál ott a tétova kérdés: mi az élet célja? Mivel nem életvégi a számvetés, talán még van esély másképpen csinálni. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy 13 éves lengyel fiú világának darabokra hullása, majd átrendeződve újbóli összeállása. A Sam, avagy felkészülés a családi életre című előadás felületi kórképet mutat a jelen társadalom hazugságairól, bizonytalanságáról és sodródásáról. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mit tehet a nő, ha már nem húsz, és már nem is harminc éves? Ha már elmúlt negyven, urambocsá ötven? Ha elmentek a „jó” évek és az álmokból, tervekből semmi sem lett? A Láthatáron Csoport zenés varietéje könnyekig nevettet, ám tompán fájó perceket is szerez, ha néha magunkra vagy a környezetünkre ismerünk. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Csaknem egy évszázadot előreugorva az időben vázol fel keserű szcenáriót a Kolibri Színház pincebeli, kamaszoknak szóló, interaktív előadása. A Watergate azt vetíti előre, hogy milyen katasztrófa és pusztulás vár a bolygóra, ha az emberiség nem hagy fel az esztelen harácsolással. A megoldókulcsot az alkotók a fiatalság mint egyetlen, erre igazán fogékony generáció kezébe adják. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az abszolút járványbiztos módja a színházcsinálásnak, ha üveg mögé kerül a produkció, a néző pedig az utcán marad. A KirakART-on alig félórás performanszok, minikoncertek, installációk töltötték meg élettel az üzletek, kávézók utcára néző üvegszekrényeit. Másfél évnyi megvonás után kicsit olyan volt kirakatról kirakatra barangolni, mint felbukkanni a víz alól. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Álszent gyászolók gyülekezete, egy konstans helyváltoztatásra kárhoztatott holttest és nem kevés lopott pénz. Joe Orton éjfekete humora több mint fél évszázaddal az ősbemutató után is betalál, kíméletlenül karikíroz halálhoz való viszonyt és kirakat-hitbuzgalmat. Az Ódry Színpad Padlásán színre vitt Szajré (eredeti címén Loot) nem akar több lenni, mint ami, az viszont maximálisan sikerül. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kallódó lakótelepi tinédzserek, akik egy értelmetlen haláleset miatt nőnek fel hirtelen, illetve egy, a nevekben történelmi, a sztorit illetően nagyon is aktuális uralkodói felnövéstörténet, sok zenével. Ilyen előadásokat is láthattunk az Országos Diákszínjátszó Egyesület 30. születésnapja alkalmából a Nemzeti Színház kamaratermeiben. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Roma-nem roma relációk, bevándorlás-kitoloncolás és sorsjobbító, kitörni vágyó fiatalok az előítéletek útvesztőjében. „Dühöngő ifjúság” volt a mottója a 3. Roma Hősök Fesztivál első hétvégéjének, ahol az előző évek storytellingjei, monodrámái után kamaradarabok feszegettek határokat. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Tényleg félni kell a nem szokványostól csak azért, mert az más, és begyepesedett törvények mögé bújva rettegni az ismeretlentől? Szabó Magda ikonikus meseregénye, a Tündér Lala Halasi Dániel rendezésében elsősorban gyerekekhez szól barátságról, szeretetről, elfogadásról, de egy-egy elszólás a felnőtteknél is betalál. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mindannyian takargatunk valamit. Mindannyian tagadunk valamit mások, a világ előtt, de legjobban mégis magunk előtt. Mi történik, amikor ez a valami mégis felszínre kerül? Pass Andrea Vándorkutyája pont azon munkálkodik, hogy ezt megmutassa. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Packázás a halállal groteszk orosz kabaréba csomagolva, Brecht ihlette dühös kiáltványok füzére és Anne Frank naplójának részletei cseh, illetve szlovákiai színházcsinálók tolmácsolásában. Ez volt egy nap az idei Y.East Fesztiválon, amely immáron harmadjára lakta be a zsámbéki Rakétabázis vadregényes zöldjét, rozsda lepte hangárjait. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
„A Charlie Hebdo elleni terrortámadás után mindenki Charlie volt a közösségi oldalakon, de je suis Congolais hashtag nincs, kongói senki sem akar lenni. A világnak fogalma sincs arról, mi folyik itt.” És ez még csak az első mondat volt, amit a bécsi főpályaudvar szomszédságában álló ipari épületbe lépve hallottam. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kisfiús mosoly, érdeklődő szempár, mintha régről ismernénk egymást, úgy üdvözöl. A Hatszín Teátrum előcsarnokában velem szemben Daniel Kehlmann, aki néhány napot tölt Magyarországon a Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként, de a budapesti látogatás főattrakciója talán mégis a Jókai utcai színház produkciója, a Szenteste, amelyet ezen az estén maga a szerző néz az első sorból, és amely ráadásul a legelső, nem német nyelvterületen bemutatott előadás. KÓNYA RITA VERONIKA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Utoljára futott neki a tél meg a mínuszok a tavasz első napján odakint, de a tatabányai Jászai Mari Színházban már első este valami olyan elementárisan fojtogató mediterrán történetbe cseppentem, amely minden fagyoskodást feledtetett. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Carmen-átiratával startolt el az idei, sorrendben negyedik MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivál. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
