A rákosligeti házban, ahol Kner Piroska élt, az új lakók a felújításkor találták meg a különlegesen szép papírra kézzel írt receptgyűjteményt. Évtizedekig őrizgették, majd néhány éve visszaajándékozták Gyomaendrődnek. Parti Nagy Lajos felkérésre írt belőle élet-kisregényt. Az Árnyékporocskáról és a Szakácskönyvről Mautner Zsófiával és Parti Nagy Lajossal beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tavaly, bár a tervezettnél szűkebb lehetőségekkel, de megrendezték a tizedik Art Market Budapestet. Miben hittek akkor? Tud-e egy ilyen nemzetközi vállalkozás a kevésbé pörgő hazai piacon életképes maradni? Erről, az elmúlt évtizedről, tervekről és trendekről is beszélgettünk Ledényi Attilával, a vásár alapítójával. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Talán kicsi fricska is a Factum cím. Ma már nincsenek tények, semmi nem tekinthető annak, mondja az acb Galéria kiállítása kapcsán Esterházy Marcell. Tényekről, a hatalom nyelvéről, gyászmunkáról, Esterházy Péter hagyatékáról beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A kerek évfordulóra jelent meg Istenem, ne romolj, az elmúlt tíz év válogatott verseinek kötete. Kukorelly Endrével beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Kékszakállú herceg vára az operairodalom egyik legtitokzatosabb műve. A Szentendrei Teátrum és a Coopera Zakariás Zalán rendezésében mutatja be Bartók Béla operáját augusztus 6-án és másnap Szentendrén. Titkokról, női és férfi lelkekről is beszélgettünk Mester Viktória és Molnár Levente operaénekesekkel. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Egy vágyott Esterházy-könyv megírása, majd annak eleresztése, a nyelv szinte korlátok nélküli szabadságának játéka, első regénye, a Zöldvendéglő, s annak Péklapáton utazója visszahozása. Meg négy mesélő történetei, melyek csavarodnak, mint az ördögcérna, hogy végül minden kitisztuljon: Fehér Bélával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Tények és Tanúk sorozatában Illés Klára népművelő saját családja múltját tárja fel a szüleivel készített életútinterjú, levelezés és napló közreadásával. A háború, a kitelepítés, a paraszti életforma átalakulása és eltűnése a személyes sorsokban mutatkozik meg. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Író, forgatókönyvíró, dramaturg, jelenleg a Pesti Magyar Színház dramaturgja. A biztonságot nyújtó anyaszínház mellől gyakran kilép a függetlenek világába. Deres Péterrel beszélgettünk színházi létről, függetlenségről. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Színházi gyakorlatát, majd még egy rövid időszakot a Szputnyik társulatánál töltötte, egészen annak megszűnéséig. Több független társulatnál is dolgozott, majd a Vígszínházhoz szerződött. Pályakezdésről, váltásokról, szerepekről beszélgettünk Bach Katával. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Hosszú társulati lét után évek óta szabadúszóként dolgozik Szamosi Zsófia. Filmes sikerek, díjak, jó színházi munkák, meg olykor a csendek rajzolják most a pályáját. Színházról, filmezésről, vágyakról is beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nem vették fel a Színművészetire, de stúdiós évei pótolták az egyetemet. Pályakezdőként került az akkor meghatározó szolnoki színházba, ahol szinte minden műfajban játszhatott. De hétévente mindig váltás következett. A szabadúszás, bár kipróbálta, nem az ő műfaja, jelenleg a Játékszín társulatának tagja. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Egerben kezdte a pályáját, fontos időszak volt számára a Vígszínház, ám a kőszínházi struktúrának hátat fordítva az Orlai Produkció társulatához szerződött. Mészáros Máté Pass Andrea új darabjában, a Nyakunkon a revizorban próbálja a polgármester helyett a színházigazgató szerepét. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mikor, miért válik fontossá, hogy az ember számot vessen és elmesélje családja és a saját történetét? Hogyan válnak az ismert, s addig ismeretlen történetek egésszé? Szüts Miklós festőművésszel a könyve megjelenése alkalmából beszélgettünk családról, festészetről, írásról, a nyelv megtartó erejéről. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Hosszú ideig talán csak az érintettek számára volt ismert az első világháború utáni segélyezési akció, amelynek keretében több nyugat-európai ország fogadott be gyerekeket. A centenáriumra több könyv is megjelent a témáról. A gyermekvonatok című kötetről beszélgettünk Gyáni Gábor történésszel. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az Orgia és a Szomszéd után sejthető volt, hogy a témát nem merítette ki. Egy kimetszett év, 1944 – az akkor megjelent versek alapján. Különleges vállalkozás, „frivol ötlet”, hogy egy ebben a formában soha meg nem jelentethető kötet mit mutat a korról, az irodalomról, a kultúrpolitikáról. Mi az öröksége a „megbilincselt költészetnek”? MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
