Schumann-dalok filmbe oltott adaptációja kínál színházi utazást mentális és érzelmi dimenziók között az Átrium színpadán. Horvát Lili filmrendező ezúttal komplex összművészeti produkcióban villantja meg tehetségét. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jankovics Marcell és munkáját befejező alkotótársai úgy próbálták a Toldit adaptálni, hogy láthatóan semmit nem gondoltak róla. Arany Toldija a magyar kultúra örök darabja – Jankovics adaptációja sajnos nem lesz az. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A női titokzatosság utáni múlhatatlan, ám kissé régivágású vágyakozás ellenére húsz év után először közelíti meg a feledhetetlen Oldboy színvonalát a dél-koreai kultuszrendező. A cannes-i versenyprogram egyik legkiemelkedőbb darabja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Önsorsrontó figurák vergődnek saját és környezetük menthetetlenül lefelé tartó spiráljában a cannes-i versenyprogram talán legintenzívebb filmjében. Az iráni filmművészet újabb nagy formátumú szerzővel gazdagodott. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Migránsozás, cigányozás, buzizás – gyomorszájon vágta a xenofóbia a fesztiválpalota estélyibe öltözött közönségét a Cannes-i fesztivál felénél. A román film legelismertebb mestere olyan tükröt állít úgy általában a kelet-európaiak elé, amibe nagyon nem esik jól belenézni. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Friss, merész és komplex mestermű egy veterán filmestől: úgy tűnik, egy magányos szamár viszontagságai hozták el az idei Cannes-i fesztivál első igazi szenzációját. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A szerelemmé égő rajongásról szól a meleg Csajkovszkij félresikerült házasságának zaklatott történetét feldolgozó cannes-i versenyfilm. Témától függetlenül az orosz Kirill Szerebrennyikov a legnagyobb kortárs filmrendezők közé tartozik. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gyönyörűen kidolgozott izomcsoportok tájain vándorol a kamera Csuja László és Nemes Anna filmjében: a középpontban egy érzelmi, családi és testi kötelékek hálójában vergődő női testépítő. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy nem létező szerelem lélegzetelállító varázslata a mozivásznakon: Paul Thomas Anderson szemet gyönyörködtetően kimunkált mesterműve az Oscar-szezon legjobb filmje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Visszafogottságában varázslatos kínai filmköltemény született egy valószínűtlen boldogság jelentéktelenségéről. Li Ruijun csodálatos filmje az idei Berlinálé versenyprogramjának legkiemelkedőbb alkotása volt. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Médiaképek pusztító kavalkádja révén festenek sötét jelent és jövőt az idei Berlinálé filmjei. Bertrand Bonello és Rithy Panh művei a fesztivál csúcspontjai között. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Testek és nedvek, matériák és drapériák, kaják és ragyák lepik el a vásznat Peter Strickland letaglózóan kontrollált őrületében, ahogyan zsigerek borzongása és szarkasztikus paródia között egyensúlyoz az idei Berlinálé talán legzavarbaejtőbb filmje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Miképpen hálálja meg a fáradt test a gyöngéd törődést? Egy radioaktív természetgyógyász kalandjai a lengyel szupergazdagok ízületei között. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Ön- és közveszélyes fiúk gabalyodnak az internet hálójába, miközben a saját átmeneteibe csavarodott Kelet-Európa fortyog körülöttük. Tandem-kritika Jan Komasa két net-filmjéről. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Egy magánéletében és filmjeiben egyaránt elveszett filmes kalandozásai a szerelmének épített mozgóképes emlékműben. A brit Joanna Hogg filmje az idei Cannes legkülönösebb csemegéje volt. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
