Szikár és rideg konstrukciók rejtik el és fedik fel a borzalmak univerzumait az idei Cannes-i fesztivál két szenzációs versenyfilmjében. Kísérteties visszafogottság és hátborzongató szembesítés Jonathan Glazer és Jessica Hausner legújabb munkáiban. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ideiglenes együttlétre kényszerülő kisszerű életek anatómiája rajzolódik ki a török Nuri Bilge Ceylan alkotásában, ahol tehetsége minden korábbinál kiforrottabban és sokoldalúbban mutatkozik meg. Az idei Cannes-i Fesztivál első remekműve. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felgyorsult és hatékonyság-hajszoló világunkban viszonylag ritkán találkozunk céltalanul sodródó emberekről szóló történetekkel, és nem csak azért, mert idegen a korszellemtől, hanem mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a sehova nem haladás luxusát. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Párosulhat-e nárcisztikus személyiség igaz szerelemmel, avagy el tudjuk-e fogadni, hogy önmagunkban nem feltétlenül vagyunk elegek társunknak? Parádés színészi alakítások, szenzuális szexualitás és kifinomult rendezői érzékenység a Berlinálé leginkább magával ragadó filmjében. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hibrid testek vergődnek jövőnk kvázi élettelen univerzumában száz év múlva, Budapesten. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta letaglózó látványvilágú egész estés animációját a Berlinálé leginnovatívabb szekciójában mutatták be. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Észak-olasz havasi legelőkön fogant évtizedes férfibarátság pillanataiból születik az év egyik legszemélyesebben magával ragadó filmje. A csodálatosan fényképezett Nyolc hegy igazi csemege a szemnek… és a szívnek. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Schumann-dalok filmbe oltott adaptációja kínál színházi utazást mentális és érzelmi dimenziók között az Átrium színpadán. Horvát Lili filmrendező ezúttal komplex összművészeti produkcióban villantja meg tehetségét. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jankovics Marcell és munkáját befejező alkotótársai úgy próbálták a Toldit adaptálni, hogy láthatóan semmit nem gondoltak róla. Arany Toldija a magyar kultúra örök darabja – Jankovics adaptációja sajnos nem lesz az. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A női titokzatosság utáni múlhatatlan, ám kissé régivágású vágyakozás ellenére húsz év után először közelíti meg a feledhetetlen Oldboy színvonalát a dél-koreai kultuszrendező. A cannes-i versenyprogram egyik legkiemelkedőbb darabja. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Önsorsrontó figurák vergődnek saját és környezetük menthetetlenül lefelé tartó spiráljában a cannes-i versenyprogram talán legintenzívebb filmjében. Az iráni filmművészet újabb nagy formátumú szerzővel gazdagodott. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Migránsozás, cigányozás, buzizás – gyomorszájon vágta a xenofóbia a fesztiválpalota estélyibe öltözött közönségét a Cannes-i fesztivál felénél. A román film legelismertebb mestere olyan tükröt állít úgy általában a kelet-európaiak elé, amibe nagyon nem esik jól belenézni. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Friss, merész és komplex mestermű egy veterán filmestől: úgy tűnik, egy magányos szamár viszontagságai hozták el az idei Cannes-i fesztivál első igazi szenzációját. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A szerelemmé égő rajongásról szól a meleg Csajkovszkij félresikerült házasságának zaklatott történetét feldolgozó cannes-i versenyfilm. Témától függetlenül az orosz Kirill Szerebrennyikov a legnagyobb kortárs filmrendezők közé tartozik. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gyönyörűen kidolgozott izomcsoportok tájain vándorol a kamera Csuja László és Nemes Anna filmjében: a középpontban egy érzelmi, családi és testi kötelékek hálójában vergődő női testépítő. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy nem létező szerelem lélegzetelállító varázslata a mozivásznakon: Paul Thomas Anderson szemet gyönyörködtetően kimunkált mesterműve az Oscar-szezon legjobb filmje. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
