Hit, becsület, erkölcs, szellem, szerelem, haza, család; milyen nemes, fontos, időt álló fogalmak ezek. És mennyire könnyű elhasználni őket a semmire. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ki nem tartja ma Napóleonnak magát Oroszországban? – teszi fel a költői kérdést Porfiij Petrovics. A kérdés áthallásos, és nem is lehetne ma aktuálisabb. Még ha célba is ér, vajon történik-e valami? OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Furcsán és sokrétűen játszik össze színház és valóság Köles Ferenc monodrámájában, a Tar Sándor novelláiból készült A mi utcánkban. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ennek a színháznak a története plasztikusan mutatja az elmúlt tizenkét év kulturális háborúját, a színházi megmondók végtelen cinizmusát és dilettantizmusát, miközben ők, a színház nem háborúzott – csak előadásokat csinált. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Előadásunk éppen úgy szól a fiatal pályakezdők elhelyezkedési nehézségeiről, mint az idősebbek egzisztenciális harcáról, vagy családon belüli kiszolgáltatottságáról. Egy olyan világban zajlik, ahol az elsődleges szempont a győzelemnek az a fajtája, amely kizárólag az ellenfél megsemmisítését tekinti végleges diadalnak.” URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színházban próbál Fábián Péter, a k2 Színház egyik alapítója és vezetője. Kőszínházi és független munkastílusról, elvárásokról és a közönség igényeiről, meg az általa elképzelt repertoárszínházról is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Túlzok, de nem nagyon, ha azt mondom, hogy ez a legviccesebb Bánk bán, amit valaha láttam. A pályakezdő Vilmos Noémi pécsi előadására mégsem elsősorban emiatt fog emlékezni az utókor. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A vesszőkön és a hangsúlyokon sok minden múlik, ezt régóta tudjuk: „a pécsi Bánk bánt megnézni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem”. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Czukor Balázs negyvenéves színész. Vagyis már inkább rendező. Az AlkalMáté Trupp idei nyári bemutatójának alanya, tárgya, címszereplője volt. Amikor találkozunk, épp ráfordul a főpróbahétre a Játékszínben, ahol a Teljesen idegeneket viszi színre. A hétvégi premier utáni hétfőn kezdi próbálni Tatabányán a Vonat elé leguggolni című darabot. STUBER ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A szerző ihlettelensége, frusztrációi, kiselejtezett gondolatai és alkotói válsága Shakespeare-től Pirandellóig sok színpadi jelenet és darab témáját adták már, ám egyik szerző sem volt annyira bevállalós, hogy előcsalogassa a gondolataiból az Agyf**sz névre hallgató allegorikus fickót. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vendégjátékot, a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának Addikt című előadását láttuk a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Meglepő, hogy Horváth Csaba egy nálunk igen ritkán játszott darabhoz nyúlt, valamint csak módjával, illetve kevésbé látványosan használja a máskor oly hatásos és eddigi munkáit stilárisan meghatározó mozgásszínházi eszközeit. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Március közepén Pécsett minikonferenciát tartottak Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának apropóján. Az ebből az alkalomból egymás után bemutatott három darabot (a Bányavirágot Vincze János, a Bányavakságot Bérczes László, a Bányavíz című előadást Csizmadia Tibor rendezésében) szakmai beszélgetések kísérték. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nyilvános az idei POSZT versenyprogramja. A 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó két válogatója, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus március 10-én sajtótájékoztatón jelentette be, mely előadásokat ítéltek a legjobbaknak a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül. Tovább a cikkhez
A Pécsett októberben bemutatott Édes Anna egy valamire biztosan tökéletesen alkalmas: ha valaki középiskolás évei óta elfelejtette volna Kosztolányi regényének a történetét, az előadás segíthet azt feleleveníteni. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
