Merész vállalkozás monodrámaként színre vinni Dante Isteni színjátékából a Poklot, mivel a mai nézőből hiányzik az a kultúrtörténeti tudás, ami a szerző kortársai számára természetes volt. A szöveg nagy koncentrációt igényel akkor is, ha Nádasdy Ádám fordítása mai nyelven szólal meg. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot, s ezzel „megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz” – írja a színlap. És a szöveg most varázsos vizuális eseménnyé válik. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Átrium nézőterén ülve egy amerikai kisváros képviselőtestületének munkájába nyerünk bepillantást. A humoros felvezetés egy pillanat alatt válik véresen komollyá, a kérdés csupán az, hogy vajon egy óra tiszta szórakozás után elérhetünk-e igazi mélységeket? KESZTE BÁLINT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Csak egy penge éle választja el a melankóliát a boldogságtól – mantrázza bizonyos időközönként Orlando. Alakítanék a kijelentésen: csak egy penge éle választja el Orlandót Orlandótól. Mesei környezetbe ágyazott Doppelgänger-effektus, ahol az Orlandók, függetlenül a test nemi identitásaitól, csupán egymás reflexióiban és a nézői tekintetek keresztmetszetében képesek létezni. DARVAY BOTOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogyan alkalmazható színpadra a több mint negyven éve született mozi, amikor kézzelfogható miliője végérvényesen múltidővé lett? PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kleist látszólag pofonegyszerű üzeneteket hordozó klasszikusát ezúttal Antal Bálint rendezte meg az Ódry Színpadon. Az előadás a túlbuzgó erények okozta katasztrófák mellett a műfaji keretek szakítószilárdságáról is mesél. Teszi mindezt humorban gazdagon. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha Aurora, a Becéző szavak anyafigurája ma élné középkorúsága virágkorát, le sem jönne a facebookról, az instáról, a twitterről, seregnyi követője lenne, és azt mondanánk rá: influencer. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Képes-e tizenkét különböző habitusú és társadalmi beágyazottságú férfi túllépni a felületes benyomásain és belé égetett előítéletein – ez a tétje az amerikai darab magyar előadásának. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Örömhír: Bodó Viktor hazatért! Először is földrajzilag, hiszen Az őrült naplója premierje óta már másfél év telt el, azóta ez az első hazai bemutatója. Másodszor meg esztétikájában: előadása úgy idézi fel a pályakezdés dicsőséges darabjait, hogy minden pillanatán átsüt az azóta szerzett tapasztalat. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A klasszikus cirkusz önmagában is bámulatos, a Budapest Cirkuszfesztivál pedig évről évre ünnep a műfaj kedvelőinek. Idén, a modern cirkuszművészet megszületésének 250. jubileumaként hirdetett évben az FNC úgy döntött, szélesíti a porondot. MOLNÁR ZSÓFIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A ruhatáros nénik olyan kedvesen fogadják és terelik az érkezőket, hogy annak csak kétféle magyarázata lehet: nem látták az előadást, s ezért szabad a lelkük, vagy látták, és most a lelkifurdalásos részvét dolgozik bennük. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Nem mondok le. Nem mondok le.” Hajtogatja csökönyösen, magába roskadva, kis durcával a hangjában az ország első embere Alföldi Róbert új rendezésének a vége felé. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Esterházy Péter új darabja, a Mercedes Benz felolvasószínházi bemutatón került a közönség elé a Tesla Teátrumban – úgy tűnik, egyetlen kitüntetett alkalommal. POGRÁNYI PÉTER BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Monomániás, mások által fantasztának mondott férfi államalapításra alkalmas helyet keres. Erről szól a róla elnevezett tér szomszédságában látható Herzl. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Lázár Kati Jászai Mariként, vagyis a Kripli Mari című estjével esélyes a legjobb női alakítás kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
